Óbesenyő, községközpont Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott.

Nikolaus Stanislavich ( 1694-1750 ) Craiovában katolikus bolgár család elsőszülött gyermekeként született. (Csanádi püspök 1739-1750 között.) Nevét kétféleképpen írják a források.

"Stanislavich Miklósnak III. Károly magyar király 1739-ben a csanádi püspökséget adományozta. A trónra lépő XIV. Benedek pápa (Prospero Lorenzo Lambertini) 1740 szeptemberében erősítette meg a kinevezést. Főpapi székét – amelynek központja ekkor már a Temesi Bánság katonai és igazgatási centruma, Temesvár volt – csak kinevezése után két évvel foglalta el. 1741. január 28-án tette le az állami hűségesküt a Temesi Bánság polgári kormányzójának (elnökének) kezébe a temesvári ferences templomban. Ezzel a gesztussal fejezte ki kötődését és lojalitását szerzetesi családjához.
(...)
Főpásztorságának több mint egy évtizede alatt számos templomot és iskolát építtetett, több plébániát alapított. Ezek mellett Csanád vármegye – amelynek főispánja volt – közigazgatásának újjászervezésében és Makó – amely püspöki birtok volt – városiasodásában is nagy szerepe volt. A Kárpátaljáról görög katolikus ruszinokat, a Balkánról római katolikus bolgárokat telepített egyházmegyéje területére. Stanislavich püspök 1750. április 26-án hunyt el Temesváron, ahol két nappal később a befejezéséhez közeledő székesegyházban helyezték örök nyugalomra." ^[1]

Óbesenyő főterén a katolikus templommal szemben látható a püspök szobra. A Bolgár közösség betelepülésének 275. évfordulóján avatták fel Laurenţiu Bâlcă szobrászművész bronzból öntött alkotását. ^[2]
Az életnagyságnál nagyobb méretű szobor, faragott kövekből épített, kocka alakú talapzaton áll. A katolikus püspököt a szobrász, díszes miseruhában, fején süveggel, bal kezében pásztorbottal ábrázolta, jobbját áldásra emeli. A talapzat elején bronz öntvény táblán a a következő Bolgár szöveggel: "Nasa Biscup Nikolaus Stanislavic 1694-1750 Kojtu muj zadumil u Banat"
Hátul a 275. éves betelepülési emlékszöveg olvasható szintén bolgár nyelven, bronzból öntve. A palást alsó sarkában az alkotói szignó, és a készítés évszáma látható.

---