A Kapuvár-házhelyi Sarlós Boldogasszony titulusú római katolikus templomot Zsebedits József (1942-†2018) kanonok-plébános építtette.
Írásában a templomépítők között sorolta fel még: „Szakály Gyula káplánt, Horváth Ferenc lelkészt, a kerületi esperest Horváth István prépost-kanonokot, gartai plébánost, a Szent Ferenc templom igazgatóját Horváth Brunó főesperest. Az Egyházközség elnökét Kiss M. Gyulát, az alelnököt Varga Istvánt, és a templomatyát Németh Istvánt.”^[1]
Zsebedits József káplánként is szolgált Kapuváron, ahol később 24 éven át volt plébános.

„1923-ban Eszterházy Pál herceg telket osztott Kapuvár északi részén nem messze a Magas úttól. A terület közepén kijelölt négy központi telket; ebből kettőt az egyház javára szánt, templom és plébánia építésére.”^[2]
Az alapkő letételére 1989-ben került sor, amely dr. Pataky Kornél győri megyéspüspök nevéhez kapcsolódik. Szentelését 1991-ben Pápai Lajos püspök úr végezte.

A templom és az üvegablakok terveit Jáky György (1930-2008) építész, festőművész-, üvegablakait Perlaki József (1958-) üvegfestő-iparművész készítette. A szentelés után készült a Szent Család menekülése Egyiptomba (1993), és 2018-ban Boldog Kalkuttai Teréz anyát, valamint Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló ablak.

Sarlós Boldogasszony ünnepe különleges helyet foglal el a Mária-ünnepek sorában. Elnevezése népi eredetű. „Az ősi magyar névadó hagyományhoz kapcsolódik. (…) Sajátosan népi, a mezei munka dandárjához, az aratáshoz kötődő Sarlós Boldogasszony ünnepe.”^[3]
„Nyár és hajnal. Sarlós Boldogasszony. / Most indul az aratók eleven koszorúja a táblán.”
Sík Sándor ^[4]
Az aratás, a búzaérés patrónája Szűz Mária. Ünnepe Magyarországon július 2-án van, de a II. Vatikáni Zsinat óta a világegyház május 31-én tartja.
Mária és Erzsébet találkozásának emléknapja is.
Szent Lukács evangélista így írta le: „…Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!...”^[5]
Zsebedits József Mária válaszából, hálaadó énekéből, a Magnificatból választotta papi jelmondatát is: „Magasztalja lelkem az Urat” (Lk 1,46).

Üvegablakai között látjuk az egyház jelképét a hullámok közt hánykódó, de el nem süllyedő bárkát-hajót, a születést szimbolizáló bölcsőt, az Egyiptomba menekülő Szent Családot. A szentségházat is üvegablakok szegélyezik a búzakalásszal, mely Krisztust, az Eucharisztiát az (aratást) a végítéletet jelképezi, és szőlőfürttel, a borral telt kehellyel. „…Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”^[6]
Több ablakon is megtalálható a mecénások neve, illetve az ablakon lévő történethez kapcsolódó leírás, mint például a Szent Családén: „József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, s Egyiptomba menekült.” (Máté 2.14.)

Zsebedits József nem sokkal halála előtt, a már kész tervek alapján további két üvegablak elkészítését rendelte meg Perlaki Józseftől.
Az egyiken Boldog Kalkuttai Teréz anya látható, a „szegények gyámola”,- ahogy a képen is olvashatjuk.
„Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt előttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerűek, mint Lisieux-i Szent Teréz, Jézus kis virága. Őt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel.”^[7]

A másikon a szegények orvosát, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, aki azt vallotta, hogy „Az életszentség a mindennapi hű kötelességteljesítésben áll.” A gróf Szűz Mária nagy tisztelője volt, megtérése után haláláig naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját. (Officium parvum)^[8]

---