Lendván, a szőlőhegyen 1728-ban épített Szentháromság-templom, vagy más forrás szerint kápolna bejáratához közel látható a Szent Annát és Szűz Máriát ábrázoló szobor.
Fenntartására 1845-ben alapítványt tett Tarnóczy Antalné, Gyurka Anna, császári és királyi kapitány özvegye.^[1]
Talapzatán felirat, évszám nem olvasható.

Szent Anna a késő középkor folyamán a család és a nemzetség oltalmazójává vált: mint matriarchában, benne látták ugyanis Jézus tágabb értelemben vett családjának magvát. Mivel későn részesült gyermekáldásban, ezért a vajúdó nők, a terhes asszonyok patrónájaként is tisztelték, de pestis idején is imádkoztak hozzá. A barokk korban a jó halál patrónájaként is számon tartották, valószínűleg annak köszönhetően, hogy halálakor a kis Jézus jelen volt halálos ágyánál.^[2]

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Anna: „Az asztalosok, bognárok, botfaragók, csipkeverők, esztergályosok, gazdaasszonyok, harisnyakötők, lovászok, molnárok, orvosok, szülésznők, takácsok, varrónők, vászonkereskedők tekintik védőszentjüknek, anyák, családok, gyermeket várók, vajúdók kérik oltalmát.” ^[3]
Ünnepe július 26-án van.

---