A Muraköz a trianoni békediktátum következtében lett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, később Jugoszlávia része.
A Zrínyi család a XV. század végétől részt vett a török elleni harcokban.
Zrínyi (IV.) Miklós (1508–1566), a szigetvári hős egész életét az ország védelmére áldozta, végvári vitézként végigharcolta.
Áldozatvállalásáért és harci sikereiért horvát báni címet kapott. 1546-ban kapta meg Csáktornya várát és vele a Muraközt. Címerük, amely épületeken, de Zrínyit ábrázoló szobrokon is feltűnik hasított pajzs egyik mezőjében kiterjesztett sasszárny, a másikban Csáktornya vára. 1561-ben Szigetvári főkapitánya, 1563-ban a dunántúli végek főkapitánya lett. 1566-ban a Bécs ellen vonuló százezres török sereget szeptember 7-én önfeláldozóan megállította Szigetvárnál. A „nagyvezír” gyolcsba göngyölve küldte el Zrínyi fejét a Győr mellett veszteglő császári csapatok parancsnokának, ahol katonai tiszteletadással búcsúztatták el. ^[1]
Szentilonán, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Szobra áll Szigetváron, Szentilonán (horvátul Šenkovec) a templom bejáratánál, Csáktornyán a vár parkjában. (Közel a Szász Gyula - Árkay Aladár készített Zrínyi-emlékműhöz, amelynek egykori magyar feliratát hiába is keresnénk!)
Mindhárom alkotás Mihael Štebih alkotása.

Felirata horvát. A szigetvári ostrom, Zrínyi hősi halálának 450. évfordulója alkalmából készült.

---