Az udvarhelyszéki Felsőboldogfalva jeles szülötte Fülöp Áron (1861-1920) költő, könyvtáros, tanár. Tanulmányait a székelyudvarhelyi Gimnáziumban végezte, majd a budapesti Tudományegyetemen (ma az ELTE) diplomázott magyar-latin szakon. Előbb Hódmezővásárhelyen majd Szatmáron tanított. 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője lett, 1896-tól pedig a magyar Képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911-1916 között igazgatója volt. Szakszerű munkát végzett az összefoglaló katalóguskötet elkészítésében, és irányító munkát 1902-ben az akkor ötvenezer kötetes könyvtár Országházba költöztetésében. Nevéhez fűződik az Országházban az új könyvtári rend kialakítása, a katalógus és szakrendszerének, a részben máig élő raktározási struktúrájának összehangolt újjászervezése, valamint az első könyvtári ügyrend kidolgozása is. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. Arany János költészetének hatására kezdte el feldolgozni a hun-magyar mondakört, Attila fiai c. ciklusát. További munkái: Debreczeni Márton és a kióvi csata (Szatmár, 1887); Attila (költői elbeszélés, Budapest, 1909). Kisebb költeményeit Bakóczi Károly rendezte sajtó alá (Székelyudvarhely, 1921).
A 410 éves felsőboldogfalvi iskola falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére, majd 2002 májusában avatták fel az iskolaépület előtt az itt bemutatott szobrát melynek alkotója Szabó János székelyudvarhelyi szobrászművész. A szobrot Sánta Csaba szovátai szobrász-öntőmester öntötte bronzba.

---