Sérc, egykor Sopron vármegyei település, ma (Schützen am Gebirge) a trianoni és saint germaini békediktátum következtében Ausztria része.

A XVII. század végén, a XVIII. század elején pestisjárványok pusztítottak.
Ennek emlékét több pestis-oszlop és szobor is őrzi.
Szent Sebestyén alakja településeken, vagy a falvak, városok határában nagyon sok helyen megtalálható ezen a vidéken. Szent Sebestyénhez, mint „pestis-szenthez”, közbenjáróként védelmemért, oltalomért folyamodtak, vagy éppen hálából állítottak neki emléket, amiért, megvédte őket a járványtól.

Ennek az oszlopnak a felirata három pestis-szent nevét is megörökítette: Szent Rozáliáét, Szent Rókusét és Szent Sebestyénét, akiknek hálából állíttatták.
1683-ban valószínűleg képoszlop volt, 1711-ben egészült ki Szent Sebestyén alakjával.^[1]
Az állíttatás évszámán kívül restaurálások időpontját is őrzi: 1863. 1909.
Szent Sebestyént „besorolták a tizennégy segítőszent közé, és az ismétlődő pestisjárványok miatt nagyon tisztelték, mert a Zsolt 7,13 szerint a nyílvessző a hirtelen betegség jelképe, és Szent Sebestyén sebekkel borított teste hasonlított a pestises betegekéhez.”^[2]

Szerepel az ausztriai műemlékek jegyzékében.

---