Szervátiusz Tibor halálát követő bő két év után, pontosan születésének 90. évfordulóján avatták a Fiumei úti sírkert művészparcellájában a néhai szobrászművész, a nemzet művésze síremlékét, Kontur András művészetének egy jellegzetes alkotását.

A rodéziai feketegránit-sziklából készült síremlék minden oldalán egy-egy "gyűrődés" látható, mintha az oldallapot egy kéz markolta volna meg. A törésvonalak a középpont felé vezetnek, ahol – olvasom – a gránittömböt áttöri a nap sugara "hogy végül középen felragyogjon".

A gránit sziklának előélete egyértelműen kötődik Szervátiusz Tiborhoz. Egykor a művész udvarán várakozott, méghozzá évtizedekig. A kitűzött cél: Kőrösi Csoma Sándor szobrának elkészítése., ami azonban a nyolcvanas években nem nyert támogatást.
A forrás megfogalmazásából: "A Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez: egyrészt jelzi az ősi hitet, a régmúltat, amellyel sokat foglalkozott műveiben Szervátiusz Tibor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is faragják a székelyek a napot."

Az avató ünnepség szűk körben, de bensőséges hangulatban zajlott, ahol a művész tiszteletére „szeretetáldozatot” mutattak be. Az emlékező szavakból: „...a kivételes talentumú szobrászművész síremléke avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig”.

---