Szomorócot 1919. augusztus 12-án a Szerb - Horvát - Szlovén Királyság csapatai szállták meg. A falu lakói nem nyugodtak bele abba, hogy otthonukat elszakítsák Magyarországtól. 1920 augusztus elsején fegyveres felkelés tört ki, a helybeliek a Kercán állomásozó határőralakulat segítségével elűzték a megszállókat. A jugoszlávok másnap visszafoglalták a falut és a felkelésben résztvevevői közül több embert letartóztattak.
A szomoróci felkelés is közrejátszott abban, hogy a település másfél évvel később (1922. február 9-én) véglegesen visszakerült Magyarországhoz.
A magyar országgyűlés a 2008. évi LXIV. törvénnyel Kercaszomornak a "Legbátrabb falu" ("Communitas Fortissima") címet adományozta.

Szomoróc 1941-ig volt önálló település, akkor az Alispáni Hivatal elrendelte Kercával történő egyesítését. Az egyesített falu új neve Kercaszomoróc lett. A községnevet 1943-ban módosították a ma is használt Kercaszomorra.

A felkelés 100. évfordulóján felavatott emlékművet Kékesi Gábor szobrászművész és Ferencz Ádám kőfaragó készítették.
Az emléktáblán elhelyezett tábla azoknak a neveit sorolja fel, akik résztvettek a felkelésben.

Az emlékművet a község önkormányzata állíttatta a Fortissimi (Legbátrabbak) Alapítvány közreműködésével - a helyi református egyházközség és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.

---