Gróf Wenckheim Sándor (Bécs, 1900. 02. 14. – Bécs, 1968. 08. 29.) Gróf Wenckheim Henrik harmadik gyermeke, Csorvás díszpolgára.

Idézetek az életrajzból:
"Nagykorúságának elérése után a csorvási birtokok az ő kezébe kerültek, mert húgának az örökrészét is ő kezelte. A birtok gazdálkodását, képzett gazdatisztek irányították... Azonban úgy tűnik, hogy át nem gondolt beruházások következtében a Nagy-majori gazdaság tönkrement... 1925-ben egy új kastély megépítésébe fogott. A kastély terveit Siedek Viktor bécsi építész készítette... Ugyancsak a gróf segítségével kezdtek egy új katolikus plébánia megépítéséhez annak ellenére, hogy a gróf nem volt a templom kegyura. A gróf 1937-ben levéllel fordult a plébánoshoz, amelyben kriptát szeretett volna építeni a templom főoltára alatt. Tudomásom szerint azzal az ürüggyel, hogy a gróf nem a templom kegyura, az egyháztanács ezt a kérést elutasította." ^[1]

A csorvási Nagy Szent Teréz katolikus plébánia parókiáján találtam rá erre a most bemutatott domborműre.

A fiatal gróf emlékére a katolikus közösség domborműves emléktáblát avatott, így őrizve meg az adományozó, építtető emlékét. A budapesti fiatal, tehetséges, kezdő szobrászt, Vörös Jánost bízták meg a dombormű elkészítésével. Az emléktábla a parókia közösségi szobájának templom felőli oldalfalán van felfüggesztve, mellette két gyertyatartó látható. A sárgarézből öntött relief életnagyságú, a grófot profilból ábrázolja, balra néz. A fehér márványtábla felső harmadán rögzül, alatta az emlékező szöveg olvasható: Gróf Wenckheim Sándor / a Csorvási Egyházközség kegyura / e plébániát építtette 1929-ben.

"1926-ban komoly segítséget kapott az Egyház. Gróf Wenckheim Sándor 20 millió koronát adományozott a templom és az iskola villamosítására, továbbá vetítőgépet vásárolt. Gróf Wenckheim Matild pedig 15 millió koronát adományozott az iskoláknak...
Az 1927-es évben elhatározták egy új plébánia építését. Gondban voltak, mert nemigen volt rá pénz. Azonban 1929-ben megoldódott a helyzet: gróf Wenckheim Sándor magára vállalta a költségeket." ^[2]

Köszönet az információkért és szíves fogadtatásért Kammerer Tibor plébános úrnak

---