Mint korábban "Az Őr", azaz "Ernő"lapján már írtam, Veszprém egy ismert, művészetpártoló családja, ill. vállalkozása, három miniszobrot rendelt Kolodko Mihálytól ^[1], a gerillaművészetéről "elhíresült", most Vácott élő szobrászművésztől.
"Az Őr" Veszprém múltját képviseli, a szándék szerint amolyan történelmi esszenciaként készült. A figura a névadásra szavazók körében mégis egyértelműen a legendárium szerint itt őrzött korona felvigyázóját idézte meg, így lett neve Ernő.
A minap kihelyezett szobor – legalábbis benyomásom szerint – a szokottnál kevesebb visszhangot szült. Picit kopna a gerilla image? Talán nem is a művész által került helyére a kis mű? Hiszen az is része a rítusnak!?
Én mégis nyakamba vettem az ország egy részét, Veszprém időben-térben kicsit tőlem távolabb... A posztolt képek alapján egyértelműnek láttam az elhelyezést és nem tévedtem!
A tájolás is engem igazolt, a Brusznyai út felé kanyarodó részen van, és íme, óriási utazóbőröndjén csücsül az "Utcazenész", kezében hangszere, amit elsőre én egy óriási tubának néztem, de sok töprengés után módosítottam: talán egy kagylókürt. Ő maga csokornyakkendősen, ünneplőben, sildes sapkában, elmélyülten fújja. Az utazóbőrönd kis jelzései arra utalnak, sokat látott, világot járt zenész telepedett meg Veszprémben.... egy időre... meddig?
A jelent képviselő Utcazenész, aki szintén várja a szavazatokat a konkrét név kiválasztásához, Veszprém közismert zenei hagyományaihoz kötődik. „A zene városa” (UNESCO-díj, 2019)) a sokrétű zenei rendezvények elismerése: Auer Fesztivál, a VeszprémFest, a Rozé, Rizling és Jazz Napok és persze, a Veszprémi Utcazene Fesztivál. A város, mint látható, nem csak rendszeres zenei programok, hanem műfajilag is eltérő, választékos rendezvények, fesztiválok színhelye.
"Az Utcazenész – mészkőből faragott utazóbőröndjén ücsörögve, kezében a hangszerek mindegyikét jelképező csigaházzal – ennek a sokszínű zeneiségnek a bronzba öntött méltatása. Akárcsak Kolodko többi alkotásánál, a szobor és a helyszín most is egy tartalmi egységet képez, utóbbit maga a Kossuth utca és a Hangvilla közelsége adja meg." ^[2]
A kéz: egy helyi járókelő szeretetteljes mozdulata, elkapni nem sikerült, de megkértem, hogy egy fotó erejéig ismételje meg. Várták, szeretik!

---