Jókai Mór, talán a leghíresebb magyar író nem rendelkezett erdélyi családi gyökerekkel mégis élete során számtalanszor ellátogatott ide, egyik kedvenc honi térségévé vállt Erdély, Székelyföld. Ezen elragadó vidékek nagyon sok szellemi és tárgyi kincset rejteget a történelmi időkből, melyek közül az író meritett is a műveihez. Legelőször székely származású felesége Laborfalvi Róza révén járt Erdélyben 1853-ban, és már akkor elragadta az itteni táj, a népélet, a székely szellemiség különlegessége. Székelyföld egyik fenséges földtani látványossága a Szent Anna tó és Bálványos a régi vár romjaival, melyeket Jókai már első útja alatt felkeresett. Annyira magával ragadta a táj szelleme, szépsége, hogy regényt is írt Bálványosvár címen (1883) az Aporok legendás váráról, a pogány és a keresztény székelyek viadaláról és megbékéléséről, az Aporok torjai fészkéről. Bálványosvár Torja székely községhez kötődik, ahol szintén megfordult a jeles írónk, merített a hely szelleméből az említett művéhez.
Az Altorjai általános iskola Jókai Mór nevét vette fel az 1990-es években és 1994-ben avatták fel az iskola déli falán a Vetró András által mintázott Jókai plakettel ellátott márvány-emléktáblát. Sajnos eddig még nem sikerült kiderítenem az avatás pontos dátumát, ennek ünnepségi részleteit, a megyei sajtó nem tudósított erről a rendezvényről. Ennek a Jókai domborműnek egy másolatát, az író által egykor szintén felkeresett Uzonban avatták fel 2000 őszén.

---