Az erdélyi 1849-es harcok egyik legemlékezetesebb drámai csatája a Segesvár és Fehéregyháza között lezajlott ütközet volt, a szabadságharcos magyar és a túlerővel fellépő orosz-kozák seregek között. A magyar fél legismertebb áldozata Petőfi Sándor költőnk, akinek két emlékművet is állítottak a csata- illetve eltünésének helyszínén utólag. Egy harmadik emlékműve is van ennek a számos áldozattal járó vesztes csatának, éspedig az itt bemutatott, a szomszédos falu, Héjjasfalva határában álló Zeyk Domokos emlékmű.
Zeyk Domokos honvédszázados (1816-1849) erdélyi nemesi családból származott, Kolozsvár és Nagyenyed után, tanulmányait a Berlini Egyetem filozófia karán végezte. 1848. októberének forradalmi lázában részt vett az agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen, majd belépett a székely haderőbe. Részt vett az Erdély felszabadításával végződő hadjáratban. 1849 februárjától Bem József törzsébe került, áprilistól főhadnagyi, májusban pedig századosi rangban. Május 19-én Bem a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályával tüntette ki. A segesvári ütközetet megelőző estét Székelykeresztúron Petőfi Sándor társaságában töltötte. Gróf Haller József szerint ő volt az a lovas, aki a magyar sereg menekülésekor a költőt kengyelvasába emelve vitte. Petőfi eltünt a csatatérről, máig sem tudjuk, hogy ott ölték-e meg, vagy magukkal vitték a kozákok. Zeyk Domokos viszont mikor látta, hogy körbevették és minden veszve, nem adta meg magát, hanem öngyilkosságot követett el. Az 1901-ben emelt emlékmű fémreliefjére ezt versbe foglalva fel is vésték: "Kozákok erre közre fogták, / Hogy élve ejtsék fogságba őt, / Ő küzd magát meg nem adva, / Aztán saját szívébe lőtt."
Az ő és hősi halált halt néhány bajtársa emlékére állították Héjjasfalva Segesvár felőli főúti kijáratánál ezt az emlékművet. A területet néhai Haller József vásárolta meg, kerítette körbe és gondozta haláláig. 1888 nyarán Somogyi Albert helybeli birtokos vezetésével bizottság alakult azzal a céllal, hogy emléket állítson a szabadságharc hőseinek. Az összegyűlt pénzből Köllő Miklós szobrászművésztől rendelték meg Zeyk Domokos reliefképét, amit ércbe öntöttek. Az oszlop tervét Kertész Károly budapesti építész készítette el, a hét és fél méter magas emlékművet a Nagy testvérek kolozsvári kőfaragó vállalata kivitelezte bácstoroki kőből. Mindezt 1901 októberében Zeyk Domokos özvegyének a jelenlétében leplezték le nagyszámú zarándokot vonzó ünnepélyen – számolt be az eseményről a Magyar Polgár 1901. július 26-i száma.
Köllő Miklós bronzreliefje a díszes emlékmű elülső homlokzatára került, míg a hátoldalon hat honvéd márványba vésett neve, a következő felírat alatt: "BEM dicső tábornok hadvezérlete alatt 1849 július 31-én vívott csatában elesett vitéz honvédek emlékére." Még van egy versfelírat a talapzat főnézetén, éspedig Bajza József, még jóval az 1849-es események előtt (1934-ben) írt Apotheosis versének első sora:
"Nyugosznak ők, a hősfiak,
Dúló csaták után,
Nyugosznak ők, sírjok felett
Zöldell bokor, virány."

---