Már rég el szerettem volna jutni ehhez az 'ellenséges' 1849-es emlékműhöz, olvastam róla, és annak ellenére, hogy a közelben elhaladó Brassó-Segesvár főúton számtalanszor elhaladtam, csupán csak most 2020 augusztus végén adatott lehetőség arra, hogy az autót a közelben hagyva, a dombra felmászva felkeressem ezt az elhanyagolt, un. Skaratin-emlékművet.
Az 1849-es erdélyi események egyik utolsó, a szabadságharc elbukásához vezető ütközete a július 31-én lezajlott Segesvári csata volt. E véres ütközet áldozatainak az utókor négy emlékművet (3 magyar és egy orosz-osztrák) emelt. Az ütközet magyar főhőse Petőfi Sándor forradalmár-költő, Bem tábornok "fia". Az ő tiszteletére két emlékmű készült (halálának/eltünésének helyszínén a fehéregyházi Ispánkútnál lévő és a falu dombján, a mai Petőfi emlékparkban lévő turulmadaras obeliszk). A harmadik, a szomszédos Héjjasfalván álló Zeyk Domokos százados emlékműve. A negyedik, 'ellenséges' emlékmű egy oroszlános szarkofág mely itt kerül bemutatásra.
A segesvári csata ellenséges haderejének rangos áldozata Skariatin (vagy Szkarjatyin) tábornok, vezérőrnagy volt aki 1849 július 31-e reggelén sorakozott fel seregével Segesvár felől és támadt a magyar csapatokra. A város keleti, Fehéregyháza közelében lévő részen kapott súlyos sérülést. Nem a helyszínen, hanem a segesvári korházban hunyt el még a csata napján.
Grigorij Jakovlevics Skariatin (1808-1849) orosz katonatiszt, vezérőrnagy I. Miklós orosz cár szárnysegédje volt (talán ezért is járt ki neki egy ilyen jelentős emlékmű). A Habsburg uralom által 1849 elején kért orosz intervenció egyik vezető tisztjeként irányította csapatait. 1848-ban már részt vett a Havasalföldi és Moldvai román forradalmi megmozdulások leverésén. 1849 februárjában lépett át a Kárpátokon és 2200 fős különítményével megszállta Nagyszebent. Március 11-én vereséget szenvedett Bem túlerőben levő csapataitól, és meghátrálva kivonult Erdélyből. Júniusban csatlakozott az Erdélybe betörő újabb orosz csapatokhoz, július 31-én Segesvárnál támadták a szintén Bem tábornok vezette magyar seregeket és itt érte a végzetes golyó. Sebesülésének helyszíne közelében, a főút fölötti dombon, a bükkerdő szélén temették el, mint az ütközet győztes felének kiemelkedő áldozatát. A síremléket, nyilván a hála és tisztelet jeleként maga I. Ferencz József császár is felkereste, sőt ő tette le az alapkövét az elkészülő emlékműnek, a tábornok halálának 3-ik évfordulóján, 1852 július 31-én. Az emlékmű avatására, melyet az osztrák Johann Meixner szobrász készített 1853 szeptember 27-én került sor. Ekkor Erdély román ortodox püspöke Andrei Șaguna szentelte meg.
Ez egy hangsúlyos, neogótikus díszítésekkel ellátott kőszarkofág, melyen egy alvó oroszlán fekvő szobra található. A régi fotók, metszetek alapján a szarkofág felületén, a dekoratív elemek között angyalfigurák, címerek, felíratok voltak láthatóak melyek napjainkig teljesen elpusztultak. Több írás, cikk a (valójában kis létszámú) segesvári magyarságot okolja, hogy ezek rongálták az emlékművet az 1867-es kiegyezés után. Tény az, hogy a Vasárnapi Újság 1897 évi 44-es számában közölt fotón még épen láthatóak az emlékmű szobordíszei. Az is bizonyos, hogy a városon kívüli, erdőszéli részen a kőemlék ki volt téve mindennemű, nemzetiségtől független vandál cselekedetnek. Az 1945 utáni népi demokráciában, a kommunizmus alatt az orosz fehér, arisztokratikus kötődésű emlék teljesen mellőzve volt. Azt is lehet tudni, hogy a helyi lakosság emlékezetéből kitörlődött, elfeledett "románbarát" orosz hős emlékműve az 1989-es rendszerváltás után is több rongálási akció célpontja volt. Ma a helyi lakosság csak 'az oroszlán'-ként emlegeti a kőemléket és a helyszínt, sőt az oda vezető utcát korábban 'La leu' (magyarul: Az oroszlánhoz) néven jegyezték. Az egykor a főútról, a domb tetején jól látható emlékművet az elmúlt évtizedekben teljesen körbeépítették, sőt újabban egész közel hozzá is épültek lakóházak. A helyi román sajtó cikkezett arról, hogy az emlékművet műemléki védettség alá kellene helyezni, de ez mind a mai napig nem történt meg, sőt konzerválási, restaurálási beavatkozásokra sem került sor állagának feljavításáért.

---