Bátaszék már a középkorban is jelentős település volt. Itt alapította II. Géza a széki cisztercita apátságot (a Báta név csak a török kor óta része a helynévnek). ^[3] A ciszterci szerzetesek Cikádor néven monostort építettek (1142), melyet az olasz származású Jány Jakab Ferdinánd bátai apát az 1720-as évek elején újjáépíttetett.
1739-ben pestisjárvány pusztított az akkori mezővárosban, az 1860-as évekbeli tűzvészben a település nagy része megsemmisült.
A város lakosai zömmel németek, de szép számmal élnek itt székelyek, bácskaiak, és Csehországból, Szlovákiából idetelepült magyarok is.
Kitűnő bor terem ezen a vidéken (szőlőfelvásárlásával és borral már a ciszterciek is foglalkoztak), de a bátaszéki nem tartozik a szekszárdi minőségi borvidéhez.

A Nagyboldogasszony-plébániatemplom a város szimbóluma, az ország hatodik legmagasabb épülete, a középkori apátsági templom helyén áll. A neogótikus háromhajós templomot Hofhauzer Antal budapesti építész tevezte, Holndonner Ferenc prépost-plébános építtette 1899 júliusától 1902 májusáig, 1903 októberében szentelték fel. Az északi oldalán kápolna, a déli oldalán sekrestye van.
A templom itt bemutatott tíz értékes üvegablaka a templom építésével egy időben készült Waltherr Gida (Walter Gidda) üvegfestészetében.
A szentély baloldali ablakán a németség kulturájából ide is áthagyományozódott Flórián, a tűzvész ellen védő szent alakja látszik, és a betelepült németek körében a 18. század óta Tolna megyében is népszerű Bálinté, a szerelmesek, jegyesek, valamint az epilepsziások védőszentjéé.
A szentély jobboldali ablakán két vértanút látunk: a sokáig együtt ünnepelt Szent Fábián pápát az egyik legnépszerűbb szenttel, az ágyékkötőben ábrázolt Sebestyénnel, a pestis és más járványok segítőszentjével.
A szentély középső ablaka nem fényképezhető.
Az üvegablakok csúcsán a Szentháromság személyeit látjuk.
Az északi keresztház ablakain a hagyomány szerint magyar szülőktől született Szent Mórt, Imre herceg tanítómesterét, a pécsi egyházmegye püspökét látjuk Borromei Szent Károly milánói bíboros érsek, az 1576-1577-es pestisjárány névadója, és a kiskutyával, zarándokbottal ábrázolt Szent Rókus társaságában. E csodatevő ferences rendi szerzetes a pestisesek védőszentje.
A kereszthajó déli oldalán lévő üvegablak Csehország védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost mutatja, mellette I. Orbán pápa, a szőlő, a szőlőművelők védőszentje, és Xavéri Szent Ferenc, Buda patrónusa áll, akinek arcvonásaiban Holndonner Ferenc prépost-plébános arcvonásai ismerhetők fel.
A templom műemléki védettség alatt áll. ^[7]

A fényképeket engedéllyel készítettem. Köszönet érte.

---