A síremlék már többször vonta magára figyelmemet. Többnyire csak egy-egy emlékeztető fotót készítettem, mert nem voltam biztos benne, hogy megtalálom az alkotót, de – valljuk be – Morvay László neve is csak sejlett, nem igazán ismertem. Az első akadályt végülis leküzdöttem, megtaláltam a síremlék alkotóját, Lukács József életrajzában szerepel az alkotás. ^[2]
Nem ismertem Morvayt? Valamennyire igen, hiszen műveinek egy szelete szerepel nálunk: https://www.kozterkep.hu/kereses?alkoto_az=6947&alkoto=Morvay+L%C3%A1szl%C3%B3&kereses=Mehet Ebből leszűrhető egy kép, de nem feltétlenül találkozik a sírszobor figurájával, mit is akart a szobrász üzenni?
Az első benyomás, ami azóta is kitart: a szobor egy képzeletbeli lényt ábrázol: furcsa, összetett alak, számomra megfoghatatlan és azonosíthatatlan. Ha nézem, akár egy űrlényt is beleképelhetek, furcsán meghajlott alakkal, rábiggyesztett fülekkel. Mindebből kitűnik az egyik oldaláról nézve jól látható forma, ami formás körömmel egy ujjat formál és az ujj valamire mutat.
Morvay László (1947–2004) grafikus- és tűzzománcművész. Az őt foglalkoztató témák elsősorban szakrális, ill. történelmi jellegűek – "Istenhit és magyar sors Morvay művészetében" ^[1] 10. oldal és jórészt a róla szóló könyv.
De hol kereshetnék/találhatnék kapcsolatot a fantázia-szülte lénnyel? Konkrétum nincs. De próbáltam elmélyedni abban a tevékenységben, ami leginkább kapcsolódhat. "Szívesen illusztrálta Csörsz István, Gyurkovics Tibor, Mózsi Ferenc és mások köteteit, gyakran jelentkezett a Rakéta regényújságban folytatásos képregényekkel. Ezek tapasztalatait felhasználva alkotta két-, majd háromszínű grafikáit..." Ez az a tevékenység, amit részben mutatnak a fent már megidézett műlapok, amiknek egy része ide kapcsolható. Ez az a tevékenység, am iigényli a fantázia szárnyalását, a szokványok átlépését, a játékosságot.
"...műveiben a gyermeki képzeletet a magyar hősök, mesefigurák segítségével késztette szárnyalásra.... Mesevonat sorozat... mozdonyát sárkányok fűtik, masinisztája pedig maga Belzebub. A kocsikban olyan mesehősök ülnek, mint az igazmondó juhász, Lúdas Matyi vagy Mátyás király." Felnőtt korú nézőinek: "...játékos szellemi kalandok... a 2002–2003-ban készült „Totemek és idolok” sorozata, amelynek egyes darabjai kicsit dél-amerikai indián totemekre, kicsit magyar kopjafákra emlékeztetnek. Ezek szellemi rokonsága érhető tetten az életművében jelentős helyet elfoglaló házi oltárokban, amelyek hidat képeznek az otthonában tartózkodó ember és az Isten között..." ^[1] Továbbiak olvashatók életútját és életművét gazdagon bemutató kötetben.

---