Püspökhatvanban tett kirándulásom indítéka a véletlen megtalált értéktár néhány meggyőző képe és infója volt, hiszen -- írják is -- megbecsülik az itt található szobrokat. ^[1] Másrészt meglepetések sorozata, mivel a többség nincs számba véve.
A 18. században épült barokk templom ^[2] rögtön a vasútállomásról a főutat követve, a kanyarnál bukkan fel. Kertjében található egy Szentháromság-szobor (ld. a kapcsolt lapot) és az épület másik oldalán ez a Mária-szobor áll.
Tulajdonképpen az alkotás különösebb újat nem hoz, mégis megnyugtató, finom megformálása a Szűznek. A szobor anyagán elakadtam, mert felületét olyan vékony réteg borítja, ami a márvány felületén gyakran látható penészre emlékeztet. Bejelölni viszont nem mertem (ld. még az állítás évszámát is). Mária imára kulcsolt kézzel, áhítattal lehunyt szemmel áll kis talapzatán. Fejét fejkötő fedi, testét köpeny.
A talapzat felirata szerint állíttatta Belányi István és neje, Tarnai Mária 1975-ben.
Felette: Mária, Mária, Istennek szent Anyja...

---