Vandálok gondos kézmunkáját dicséri a fej nélküli galamb.

Íme néhány régi képeslap. Jellemző, hogy a kor kútszobrainak medencéit virágágyássá alakították, mivel a rendszeres karbantartásnál ez jóval egyszerűbb és olcsóbb volt. Kár érte. Igazán hangulatos kút volt.

És ugye, egy újabb Metky-alkotás, méghozzá egy nőszobor. Nézzétek meg idősebb testvérét is, amely Budapest XV. kerületének egyik rejtett szépsége:
http://www.kozterkep.hu/~/2438/_diszkut_noi_aktszoborral_budapest_metky_odon_1955.html (új ablakban nyílik).

Az 1961-ben felavatott egészalakos mészkő szobor, eredetileg, egy kétmedencés szökőkút központja volt. A szocreál stílusnak egy pregnáns darabja, s nem is a rosszak közül való. Metky jó szobrász volt.
Valamikor minden Lellei képeslapon ez virított, s nem véletlenül. Mára megszürkült szegény. Előbb a felső medencét ültették be növényekkel, később az alsót is. Semmi kifogásom a növények ellen, de magas növésűek, s már csak térdtől felfelé látszik a szobor, illetve már onnan se, mert a körbeültetett tuják lassan benövik az egészet. A galamb feje hiányzik, s elég sokáig tartott, míg eltüntették azt az ordenáré grafitit a lány ágyékáról.
Száz szónak is egy a vége, ez lehetne Lelle egyik büszkesége, de most nem az.
Metky Ödön szobrász (1906 – 1985). 1926-1931: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bory Jenő, Sidló Ferenc. 1933-1935: Párizsban ösztöndíjas. 1938: Ferenczy István szobrászati díj. 1939-1940: Római ösztöndíj. 1942: Nemzeti Szalon kitüntető elismerése a Tavaszi Tárlaton. Kitanulta a kőfaragó szakmát, majd Bory Jenő pártfogásával került a főiskola díszítőszobrász szakára. A párizsi ösztöndíjas évek alatt Huszár Imre műtermében dolgozott, bejárt az École des Beaux-Arts-ra. Hazatérte után 1937-1939 között tanársegéd volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Pályázaton elnyerte a várbazári műteremsoron Berán Lajos műtermét, ahol 1942-től dolgozott. 1928 óta kiállító művész. Portrékat, stilizált figurákat, monumentális dekoratív épületmozaikokat, egyházművészeti alkotásokat készített.