Legutóbbi veszprémi látogatásom során benéztem a turisztikai központba is (csodás a kilátás innen). Az ott talált két Ézsiás-alkotásról megtudtam, hogy régestelen régen vannak ott, bár egyes rendezvények miatt el- és visszahelyezik őket. Alapban helyük itt, az udvaron lenne.
Sok gondolkodásra adott okot a két alkotás. Elsősorban a MADI kapcsán, vagyis hogyan is gondolkozhat egy olyan termékeny szobrász, aki jórészt ezt az irányzatot képviseli, sőt elkötelezett híve. Olvasom, tagja a Nemzetközi MADI művészcsoportnak (más művészeti csoportok, szövetségek mellett) ^[1]. Másrészt rendszeresen vesz részt az irányzat különböző kiállításain, nem beszélve, hogy szervezi is azokat. ^[1][2]
A MADI "a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata". Lényege: "Előtérbe helyezi a formákat a tartalommal szemben, a színek és hangsúlyos formák szabad keverésével esztétikai élmény nyújtására törekszik." ^[3]
Ezt látjuk itt is, méghozzá tiszta, leegyszerűsített formában. Két körcikk, azaz a kör alakzatát határozott vonalakkal megbontott, eltérő formájú kör-szeletek metszik egymást. Az egyikre jellemző, bizonyos szögből éppen olyan képet mutat, mintha párja egy visszahajtott szelete lenne. A két forma és találkozásuk, ill. az a szög, amiből a szem (az objektív) "látja" meghatározó a fény-árnyék hatás szempontjából. A két elem színe vörös.
Az alkotás címe Milánó. Visszakanyarodva az alapgondolathoz, vagyis az alkotó gondolataihoz., több dolog befolyásolhatta a címadásban . Pl. ha Olaszországban járt és a város ihlette az alkotást. Talán nincs is konkrét történet mögötte. De feladat-e, ennek behatárolása?
Ami a MADI-alkotásokat illeti, én mindig is a színek, fények, a fény-árnyék hatások csodálójaként nézem ezeket a műveket.

---