Jásszárokszállás tanyavilágában, az egykori Nagyárki tanyai iskolánál, 1936.augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, felszenteltek egy kőkeresztet.^[1] A kőkereszt elterjedt elnevezése: Nagyárki kereszt, Kőkereszt az egykori Nagyárki iskolánál.

Aki egy napfényes napon, Jászárokszállás tanyavilágában, az esőtől felszáradt közel négy kilométeres földúton hajlandó az egykori Nagyárki tanyai iskola emlékhelyét felkeresni, megható látványban lesz része. A leírás szerint megtalálhatja a két „égig érő” jegenyefa között a szép kivitelű, felújított kőkeresztet, s mellette a valamikori Nagyárki tanyai iskola emlékkövét. A határtalannak tűnő szántóföldekkel körülvéve, a kellemes szellőben elmerenghet rajta, milyen is lehetett az élet a Nagyárki tanyai iskolában, és a környező tanyavilágban, mely mára egybefüggő szántófölddé alakult.

A Nagyárki kereszt állításának indoka, hogy "1938-ban Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Magyarországon rendezték az Eucharisztikus Világkongresszust, melynek hatására térségünkben az újabb harangok és kőkeresztek jelentek meg. 1936-ban két keresztet is állítottak: Ágón és Nagyárkon." ^[2]

A közadakozásból összegyűjtött összegből, Tősér János „fiatal helybeli szobrászművész tervezte és kivitelezte a kőkeresztet” 1936-ban. A kőkereszt anyaga lilásvöröses színű, fagyálló, jó minőségű kő, gyöngyössolymosi andezit. A Nagyárki kereszten a megfeszített Jézus szobra látható, a talapzaton egy kis méretű, gondos részletezettséggel megformált, Mária szobor van. A kőkereszt megvalósításában Juhász Géza helyi kőfaragó is részt vett, „tökéletes, precíz véséssel”. A kőkeresztet alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül. ^{[2] [3]}

A barokkos ívelésű talapzaton olvasható bevésett felirat: „Isten dicsőségére állíttatták Jászárokszállási Nagyárki tanyai körzetnek jószívű adakozói. 1936”

2000. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, az egykori búcsú napján, egy tanyai házaspár, Szabó János és felesége, kiment Nagyárokra a régi, kedves emlékeket felidéző kereszthez. Elhatározták a megsérült, részben hiányos kereszt felújítását, a korpusz kijavíttatását és a Mária szobor pótlását. A feszület egykori alkotója, Tősér János vállalta ezeket a javításokat, pótlásokat. E felújítást kis emléktábla örökíti meg a kereszt lábazatán. 2009-ben újabb áttisztítás történt a kőkereszten, az akkor már özvegy Szabó Jánosné, Mancika kezdeményezésére, az ő felajánlásából.^[1]

A Nagyárki tanyavilágban 1925-ben építették fel az első iskolát, tanítói lakással. Az iskolaépület kis tornyában helyezték el 1936-ban egy harangot, és az iskolaépületben kialakítottak miséző-helyet is, így az épület iskolakápolnává vált. A tanyai emberek szívesen adakoztak, nehézségeik ellenére egy kőkereszt állítására, mely számukra nagy jelentőséggel bírt. 1948-ban elbontották a megsérült vályogépületet, és egy újabb tégla tanyai iskolaépületet építettek, tanítói lakással. A tanítás 1967-ben befejeződött itt, és a tanyai iskolaépületet 1968-ban elbontásra került. A hálás utókor rendszeresen felkeresi az iskola helyén kialakított emlékhelyet, ahol emlékkövet is állítottak 2005-ben. ^[1]

"A nagyárki harangot 1967. évben, az iskola bezárásakor elrejtették, majd 2000-ben megtalálták az árokszállási plébánia fáskamrájában. Azóta a volt iskolakápolna megmaradt és felújított keresztjénél évente megtartják Nagyboldogasszony napján, a nagyárki búcsút". ^[4]

Miért volt különös jelentősége a keresztállításoknak? Magyarországon a középkor óta állítanak szabadtéri kereszteket, a legtöbbjüket 1850– 1930 között állították. A keresztek többsége templom mellett, temető területén, utak mentén, útkereszteződés mellett, egy–egy birtok végében áll. Némelyik ma már magányos, elhanyagolt, de valaha sokat használt út haladt mellette. Régi tanyai iskolák területén is jellemző volt, melyet az oda tartozó tanyás gazdák adományából állíttattak. Ha a keresztet nem védett területre, akkor gyakran kerítéssel vették körül. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképen, segítették a tanyavilágban és a szántóföldeken a tájékozódást. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. „Utal arra a kereszt - azaz az Isten Fia - hogy az emberrel együtt járja a küzdelmes földi utat, ott van vele minden döntés helyzetben.” ^[5]

---