Fekete Géza Dezső szobrászművész alkotásainak felsorolásában szerepel a következő:
„1987. Debrecen, Katonai Akadémia - Oláh István v. őrnagy mellszobra - bronz 5/4es + 120 cm posztamens”. Hosszú időbe telt, mire sok segítséggel megtudtam, hogy ez a mellszobor a debreceni Kossuth laktanya épületében kialakított emlékszobában került felavatásra, majd lebontásra. Ennek a története a következő:

A szobrászművész alkotásainak felsorolásában látva az idézett bejegyzést, először, szerettem volna ezt az alkotást felkeresni, hogy a szobrász alkotásai között bemutatásra kerülhessen, de a megtalálására vonatkozó próbálkozásaim nem vezettek eredményre. Sikerült e témában levelet váltanom az alkotóval, aki megküldte fényképgyűjteményéből, a bronz mellszobor készültekor készült fotóját. ^[4]

Hosszas keresés után, egyre gyűltek ugyan információk, de a mellszobor elhelyezéséről nem találtam írást. Megtudtam, hogy ki volt Oláh István. Megtaláltam, hogy a debreceni Kossuth laktanyában működött Légvédelmi Kiképző Központ, 1987.09.28-án, a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett ünnepségen történt bejelentéssel, felvette az 1985-ben elhunyt Oláh István, néhai hadseregtábornok, honvédelmi miniszter nevét. Ebből az alkalomból a laktanya udvarán kialakított emlékhelyen, egy Oláh István emléktáblát is felavattak. ^[2]

Ez a hír sejtetni engedte, hogy összefüggésben lehet Fekete Géza Dezső 1987-ben készült Oláh István bronz mellszobra is az ünnepi eseménnyel, de erre nézve nem találtam információt.

Segítséget kerestem, és kaptam. Ritter Ottó ny. határőr ezredes közreműködött a szobor eredeti helyén készült archív fénykép megtalálásában, és a mellszobor vélhető jelenlegi helyének felkutatásában. Megtudtam, hogy a 1987-ben avatták fel Oláh István mellszobrát, s a debreceni Oláh István Légvédelmi Kiképző Központ egyik épületében emlékszobát is kialakítottak, a tisztelt néhai hadseregtábornok, honvédelmi miniszter életpályája előtt tisztelegve. 1991-ben a szobrot és az emlékszobát megszüntették, és az ott őrzött tárgyak, emlékek, múzeumba kerültek. ^[3]

A debreceni MÉLIUSZ Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótárral sikerült felvennem a kapcsolatot, és megtudtam, hogy ők őriznek fényképeket Oláh István emlékszobájáról, melyeket Majoros László ezredes küldött meg nekik digitalizálásra. A fényképeket kérésemre, a mellszobor köztérképes bemutatólapjához történő felhasználásra, megküldte nekem a MÉLIUSZ Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótár. Oláh István mellszobrának bemutatása a keresésben közreműködők és a fényképek megőrzése érdekében lépéseket tett Majoros László segítsége nélkül nem jöhetett volna létre. ^[5]

Oláh István bronz mellszobra ismeretlen helyre került. Fényképeket találtam egy aukciósház honlapján, s hozzájárulást kaptam, hogy a mellszobor fényképei szerepelhessenek műlapomon, annak megismerhetősége céljából. ^[6]

Oláh István 1926. december 16-án született Nádudvaron, egy sokgyermekes, szegényparaszt családban. 1945. elején önként jelentkezett fegyveres szolgálatra. A behívóját 1945. március 15-én kapta meg, s ettől az időponttól halálig, 1985.december 15-ig katonai pályája volt. Elvégezte a Kossuth Akadémiát, s 1949-ben tisztté avatták. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát 1957-ben végezte el, majd a Szovjetunió vezérkari Akadémiáján tanult. „Vezetői adottságai a társadalom- és a hadtudományok iránti mély érdeklődéssel párosultak”. „1966-ban honvédelmi miniszterhelyettes, majd 1973-ban már a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Ekkor léptették elő altábornaggyá. 1980-ban kapott vezérezredesi rangot, 1984-ben hadseregtábornok és honvédelmi miniszter.”
Oláh István 1985. december 15-én elhunyt. ^[7]

---