Zalaegerszegen a temetőkben sétálva az 1900-as évek elejéről, közepéről származó sírok között fetűnnek a különböző, nem hagyományos szobrokkal díszített síremlékek. A Göcseji úti temetőben is áll egy Krisztus szobor a Cziráki család síremlékén, amely eltér a szokványos Jézus ábrázolásoktól. A hármas osztatú, zömök, magas talapzaton álló szobor Jézus Krisztust egy különös helyzetben ábrázolja. Úgy áll előttünk ebben az alkotásban az Isten Fia, ahogyan Pilátus udvarában állt akkor, amikor a zsidó főpapok a helytartó elé vitték, hogy az elítélje őt. Máté evangélista így ír erről:
"Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: Üdvözlégy, zsidók királya!" (Máté evangéliuma 27. rész 28-29. vers).
A megalázott Megváltó sorsát elfogadva, emelt fővel és egyenes testtartással, gúnyolói felett elnézve áll. Lényéből sugárzik a földöntúli erő, még így, ekkor is.
A sírban a Cziráki család három tagja nyugszik: a 21 évesen elhunyt másodéves joghallgató, ifjabb Cziráki Ferenc; édesapja Cziráki Ferenc; illetve az édesanya, Madarász Ilona.
A síremlék veszélyben van, mivel a hozzátartozók nem váltották meg a sírhelyet. Ebben az esetben - bizonyos türelmi idő után - a síremlékek, sírhelyek lebontásra kerülnek, hogy a terület újraparcellázhatóvá válljon.
Érdekesség még, hogy a sírral szemben látható az alkotó, Siposs Dezső és családja sírhelye.
Siposs Dezső Zalaegerszegen született 1878-ban. Eredetileg asztalosipart tanult Budapesten, majd Bécsben, Berlinben, Münchenben, Kölnben és Párizsban. Ösztöndíjjal Londonba, később Amerikába utazott, hat és fél év után 1910-ben hazatért, és Zalaegerszegen telepedett le, ahol átvette apja üzemét. Mivel a vállalat létét bizonytalannak látta, Siposs 32 évesen kőfaragó tanoncnak állt, és 4 év tanulás, segédkedés után 1920 tavaszán kitűnő sikerrel tette le a mestervizsgát. Ettől kezdve síremlékek, szobrok és útmenti-, temetői keresztek készítője lett belőle.
Emberi nagyságát mutatja, hogy amikor a forradalmak után Czobor Mátyás polgármester panaszkodott neki, hogy a város háztartása felborult, nem tudják fizetni a tisztviselőket, ő 80.000 korona kamatmentes kölcsönt adott a városnak.
Tagja volt a városi képviselőtestületnek, a vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a Katolikus Körnek, pénztárosa a katolikus hitközségnek, alapító tagja a Törekvés Sportegyletnek, felügyelő bizottsági tagja a Vármegyei Takarékpénztárnak, igazgatósági tagja a Zalamegyei Újság részvénytársaságnak, alapító tagja a MOVE-nak, a Gazdakörnek és tagja a soproni ipartanácsnak. Később a Kegyelet Dísztemetkezési Vállalat tulajdonosa, virilista. 1956-ban halt meg. ^[1]

---