Haracsony 1921-ig Magyarországhoz, Sopron vármegyében a felsőpulyai járáshoz, plébániája a győri egyházmegyében a németkeresztúri esperesi kerülethez tartozott.

A szobor, ahol ma áll egykor minden bizonnyal a település határa volt, amely ma „ipari” övezet.
Szőlőindás motívumokkal, akantusz levelekkel díszített magas oszlopon áll Szent József a gyermek Jézussal. Bal karján a kis Jézus, aki országalmát tart a kezében, és áldást oszt, Szent József jobbjában attribútuma, az ártatlanságot szimbolizáló liliom van.
Lehetséges, hogy ugyanazon kőfaragó műhelyben készült, mint a szabadbárándi, lóki, nyéki XVII-XVIII. századi útmenti szobrok.
Az oszlopon IHS (Iesus hominum salvator, azaz Jézus az emberek üdvözítője) vésetet és néhány megfejthetetlen betűt találunk. Talapzatának egykori feliratát egy újkori, német nyelvű tábla fedi, vagy helyettesíti az elmosódott egykori szöveget.
„Názáretben lakott, de ,,Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.”^[1]
A X. század óta ünnepe március 19. „Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.”^[1]
„Védőszentjüknek tekintik Szent Józsefet az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.”^[2]
Az itt látható, szép kivitelezésű Szent József-oszlop nem szerepel az osztrák műemlékek jegyzékén.^[3]

---