A keszthelyi Szent Miklós templom körül, amely a középkorból származik 1775 és 1777 között alakítottak ki temetőt. A mai Szent Miklós temetőben több 18. században és a 19. század első felében készült, védelem alatt álló síremlék található. Ezeknek alkotója a keszhelyen tevékeny három kőfaragó: Joseph Spenn, Joseph Zitterbarth és Michael Kugler. A síremlékek a közelben bányászott, kőfaragásra kiválóan alkalmas, sárgába hajló, világosszürke színű homokkőből készültek.
Zitterbarth József 1796-ban vagy 1797-ben kezdett Keszthelyen tevékenykedni, és 1831-es haláláig a város meghatározó alkotója volt. Munkái közé tartoztak a síremlékek, szobrok, domborművek, keresztek és épületdíszek is. A kőből faragott síremlékek állítását is ő terjesztette el. Több mint 40 keresztjét, 20-nál több síremlékét ismerjük. Jellegzetes stílusban, és sírjelek alkalmazásával dolgozott, többnyire barokk és copf stílusban. ^[1]
Keresztjei és síremlékei jellegzetes vonásai figyelhetőek meg Kozics István síremlékén, ami 1801-ben készült, és a temetőkápolna közelében található. A zömök, többosztatú talapzaton barokkos betűkkel, számokkal vésett felirat, dátum (ebben az estben már alig kivehetőek). A kereszt jellemzően kis méretű, "a feszület a "halott Krisztust" ábrázolja. Lábai kinyúltan fekszenek fel a keresztre (..). Krisztus töviskoronás feje jobb vállára hanyatlik, szemeiből nem sugárzik az élet jele. ^[2] További jellemző motívumok Zitterbarthnál a halálra utaló jelképek a kereszt tövében: lábszárcsontok és "Ádám koponyája". A síremlék több helyen megrongálódott.
Kozics István keszthelyi ügyvéd volt, de ő volt a keszthelyi levéltár első, név szerint is ismert levéltárnoka. 1770 április 22-én, Hertelendy György Zala vármegyei szolgabíró jelenlétében tette le a levéltárnoki esküt, majd 12 évig állt helyt ebben a szolgálatban. 1782-ben Festetich György gróf megtette plenipotentiáriusnak, azaz teljhatalmú megbízottjának, utódja Bolla Ferenc ügyvéd lett.^[3]

---