Óriási élményben volt részem az év elején, januárban. Művészettörténészek társaságában, a Károlyi István Gyermekközpont vezetőségének kíséretében végigjárhattam a gyermekváros épületeit és megcsodálhattam a javarészt 1959-ben készített és elhelyezett alkotások szinte mindegyikét.

"1957. októberében minisztertanácsi döntés Károlyi László gróf egykori fóti kastélyát, 63 holdas parkjával és egyéb épületeivel együtt, a felállítandó gyermekváros céljára jelölte ki." ^[1]

A területen óvodaépületek, diákotthonok, lakóházak épültek, továbbá egészségház, iskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, központi konyha, mosoda, strand és sok minden más biztosította a többségében családjukból önhibájukon kívüli okokból kikerült gyermekek részére a teljes körű ellátást, gondozást. A Fóti Gyermekváros 1993-ban vette fel a Károlyi István Gyermekközpont nevet. ^[2]

Az épületek többségében a kor neves művészei által készített műalkotások kerültek elhelyezésre. Egy csodálatos falikerámia bemutatásával kezdeném a sort, ami Kovács Margit keramikus keze munkáját dicséri. A ligetes bokros-fás területen kisebb és nagyobb gyermekeket láthatunk: bújócskáznak, virágot locsolnak, állatokkal játszanak, mesét hallgatnak. A kis tavacskában vadkacsák úszkálnak, a tóparton egy béka kuruttyol, kis csibék rohannak az anyjuk után, itt-ott nyulak szaladgálnak és galambok repkednek.

Azonnal észrevehető, hogy az alkotás eredetileg nem itt volt, házon belül valamikor áthelyezésre került. Az 1959-es évszám fent középen a fehér galambok csoportja fölött, illetve jobb oldalt alul is látható, alatta a művésznő szignója: KM.

Az alkotás védett (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327083). ^[3]

Induljunk egy sétára közösen a Gyermekközpontban, fedezzük fel együtt a következő csodát, nemsokára egy csodálatos kerámiapillér kerül bemutatásra.

---