A lesenceistvándi temetőben több különleges 19. század végi, 20. század eleji síremlék található. A temető jobb oldalán elszórtan álló, mára már erősen megrongálódott sírok között áll a Pupos házaspár nyughelye, melynek készítője Hernitz (Hernesz) István Reziből való kőfaragó mester. A rezi kőfaragó mesterek a helyben kitermelt homokkőből dolgoztak ^[1], amely könnyen megmunkálható, ám az idő és az időjárás viszontagságai hamar kárt is tesznek ezekben a szobrokban, sírdíszítő elemekben.
A Pupos sír súlyosan megrongálódott. Az aprólékosan kidolgozott, részletekben gazdag tömb két félkörívben záródó tetején eredetileg egy-egy kis méretű feszület volt. A feszületeken a korpusz szintén igényes munka, a sír mellett a fűben megtalálható mindkét kereszt, az egyik kettétört. A síremlék központi eleme a Mária szobor - amelynek feje hiányzik -, egy kis fülkében kapott helyet. A síremlék felirata már nehezen olvasható. Jobb oldalon Pupos József, bal oldalon a feleség, Pupos Józsefné neve szerepel, ez utóbbi felett egy kis méretű plasztika, egy női fej látható - párja már elveszett.
Figyelmet érdemel még a talapzaton egy dombormű: egy repülő - a lelkeket mennybe kísérő - angyal, kezében pálmaágakkal. A pálma a halál fölött aratott győzelem, az üdvözülés jelképe, egyúttal az örök élet ígéretét is hordozza. ^[2]

---