1927 május 4-én Balázs János bojtárgyerek legeltetés közben e helyen bukkant rá egy gazdag honfoglalás kori sír leleteire.
1927 május 8-án Kiss Lajos régész által a sírban talált 107 lelet közül az arany veretekkel díszített szablya és hüvelye alapján ma már tudjuk, hogy az Árpád-ház egyik fejedelmét temették ide a geszterédi homokpusztába. A Geszteréden talált sírmellékletek a Kárpát-medence máig legjelentősebb honfoglalás kori leletegyüttesei közé tartozik. Sírjának kincseit a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.
A Geszterédi Aranyszablya Társaság már megalakulásakor 2015-ben elhatározta, hogy a 896-os honfoglalás utáni évtizedekben elhunyt személy sírhelyét felkutatja, megjelöli és ezen a szent helyen a honfoglalás kori magyar ősöknek, a fejedelemnek emléket állít.
A faragott zászlótartó a honfoglalás korát, a X. századot szimbolizálja. A sírhelyet a mondai vezérek - Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm - életnagyságnál nagyobb méretű tölgyfából faragott szobrai veszik körbe, amelyek Kótér László szatmárnémeti fafaragó alkotásai. A kereszt-kopjafák Hajdu László, helyi fafaragó alkotásai, a készületi munkálatokról facebook oldalának eseményfolyamában számol be. ^[1]
Az emlékhely külső körébe az Aranyszablya Társaság tagjai hét tölgyfát ültettek a hét ősmagyar törzs tiszteletére - Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi - melyeket a kihelyezett gránit táblák jelölnek.
Az emlékhely létrehozásában a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetet járult hozzá, valamint az Aranyszablya Társaság tagjainak adományaiból és Geszteréd Község Önkormányzatának támogatásából jött létre. ^[2]
Először 2017-ben a gránitobeliszk készült el és került elhelyezésre itt, az aranyszablya megtalálásának 90. évfordulóján; itt kerültek felsorolásra az Aranyszablya Társaság adományozó tagjai. is.
Az emlékhely avatására a tereprendezés, iránykövek kihelyezése után 2020. augusztus 22-én került sor.^[3]
Az ismertető megírásában a kihelyezett információs tábla is segítségemre volt.

---