Bevallom, eddig soha nem vettem észre, hogy a híres, sokat látott, többször körüljárt Margitszigeti Nagyszálló homlokzatán van díszítő dombormű.
A szálló eredetileg Ybl Miklós tervei alapján épült 1873-ban. Nem sokkal később, az 1920-as években bővítésen esett át Wälder Gyula tervei szerint. Kb. 10 év elteltével megint változás történt, a magas tetőt lebontották, helyére építették a harmadik emeletet. A szálló sok viszontagságon ment keresztül: a II. világháború rombolása, az 1965-ös árvíz, aminek következtében az épület egy része beomlott. "A szálloda 1985–1987 között teljes felújításon esett át. A főépület az eredeti stílusához illő új homlokzatot kapott, és visszakerült a sátortető is..." (tervező Malomsoky József). Úgy gondolom, ez az a pont, amikor az eredeti stílus jegyében a domborművek a homlokzatra kerültek.
Átnéztem a MandaDb valamennyi kapcsolódó képeit és az egykor.hu képsorozatát is. Elsőként logikusnak azt tartottam volna, hogy az emeletráépítéskor kerülhettek volna a tondók a második emelet feletti sávba. Egy képet sem találtam, ahol látszanának. Ezek szerint az eredeti stílust megcélzó nagyívű átalakítás és felújítás hozta meg a domborműveket.
A három tondó két szélső eleme megegyezik. Kellett "dolgozni" rajta, mit is ábrázolhatnak. A középső egy fiatal fiút mutat, mellette kutyája, bár első ránézésre egy farkasra gondoltam. Hetyke kalapja, a botjáról lelógó, szállítás alatt lévő vadak alapján egy vadorzó képét azonosítottam.
A másik, kettőzött dombormű nehezebb eset. Csinos női akt, fejét koszorú díszíti, a felette lévő tálba nyúl (bőségtálnak gondolom). Mellette egy kosár, másik oldalán azonban egy nyíl, ami szintén a vadászat gondolatkörét veti fel. Így feltételezem, hogy ő egy isteni alak a görög mitológia számos istensége közül (Artemisz merül fel). Ezzel együtt meglepő, hogy – bár a téma egybevág – egy istennő és egy "civil" osztozik a homlokzaton.

---