A Dunántúli Napló 1981. október 14-én a címoldalon hozza a Harkányban előző napon felállított Jókai-szoborról szóló hírt. Az 5. oldalon részletesebben beszámol a szoboravatásról.
A siklósi járás vezetőinek szándéka szerint a sétányra a magyar irodalom és történelem jeles alakjainak szobrait fogják felállítani.
Ezek egyike Jókai Móré. Dömötör János, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezető köszöntője után Bertók László költő mondott beszédet.
Jókai Mórt már elismert íróként választották meg a Siklós központú választókerület képviselőjévé (1861. március 18-án először, 1865. november 16-án másodszor*). Az országgyűlésben több ízben intett a nemzetiségi jogok tiszteletben tartására, a horvátországi és szlavóniai szomszédokkal való békés egyetértésre.

* "1861-ben összeült a magyar népképviseleti országgyűlés, de mivel nem szentesítette a császári pátenseket, fel is oszlatták. 1865-ig ismét az uralkodó joga a törvényhozás (rendeleti kormányzás). Az 1865-ben ismét összehívták a népképviseleti országgyűlést, amely elfogadta a kiegyezést és a királlyal együtt kidolgozta a dualizmus alapjait." ^[3]

---