Kerényi József (1939-2016) Ybl- és Kossuth-díjas építész fontosabb munkái közé tartozik a szekszárdi volt Zsinagóga 1897-ben felavatott szecessziós épületének külsőleg eredeti állapotban történt korszerűsítése és átalakítása. "Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme és megőrzése újraértelmezett használattal." ^[3]
A szekszárdi Művészetek Háza első igazgatója, dr. Méry Éva tudomása szerint már 1971-ben felmerült az 1955-ig rendszeresen működő, a későbbiekben azonban bútorraktárként funkcionáló romos épület hasznosítása. Szóba került az is, hogy a helyén parkolót alakítsanak ki az akkoriban épülő Gemenc szálló részére. Az elhagyatott épületet a tanács megvásárolta a hitközségtől, az átépítés Kerényi József tervei alapján 1981-ben kezdődött meg, hogy 1984 augusztusától helyet adjon Szekszárd egyik legszebb kulturális intézményének. ^[5]
Az épület előtt magasodó Boldogság-kapu a homlokzaton lévő Mózes kőtáblája formáját veszi fel, egyforma magas az épülettel (14, 5 m), annak belső szerkezetét ismétli, valamint
modern keretbe foglalja a felújítás során megmentett öntöttvas oszlopokat. ^{[7] [4] [1]}
A Díszkapu címen jegyzett 1984-es alkotást a 19/1996 (VI. 5.) önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete a helyi védettségű Köztéri szobrok és emlékművek gyűjtőcím alatt sorolja fel. ^{[2] [6]}

---