A városból elhurcolt zsidók emlékműve ^[3] közvetlenül a háború után, 1945-ben készült a zsinagóga (ma Művészetek Háza) mellett ^{[1] [5]} , más forrás szerint 1946-ban került a hajdani zsidó templom elé. ^[9]
A templom utcáját, mely eredetileg Sétakert utca ^[10] volt, később Nagy Lászó nevet viselt, majd Béke utca nevet kapott, 1962/1963-ban kezdték lebontani. A templom mögött álló 52 lakásos épület (Beruházási Bank, Mártírok tere 18.) a 60-as évek elején, a Babits Mihály Művelődési Ház pedig 1966-1970-ben épült (ld. Fotó: Azonosító 441842).
A lépcsős építmény elbontásának idejére vonatkozóan azonban nem találtam adatot.
A helybeli lakosok emlékei szerint annyi bizonyos, hogy az emlékmű maradványát az 1950-es évek második felében még fekete kovácsoltvas kerítés vette körül, ahogy eredetileg a templomot is. A zsinagóga belső felújítását az 1970-es években kezdték el, az emlékmű környezetét is akkortájt rendezhették át.
Konrád Sándor domborműves sztéléje egészen 2004-ig állt a Mártírok terén (ma Szent István tér). ^[8] A megrongálódott mártíremlékmű felújítása helyett a Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a szekszárdi izraelita hitközség úgy döntött, hogy egy újat állít a helyére (ld. kapcsolt műlap). ^[7]
A sztélét beépítették a 100 éves izraelita temető bejáratánál a kis zsinagóga ravatalozójának a falába. A dombormű melletti neveket felsoroló táblák a ravatalozóba kerültek.
A sztélé teljes képmezőben egyetlen domborműves jelenetet ábrázol és "Emlékezz 1944" felirat van rajta.
A fasizmus zsidó áldozatainak emlékműve címen jegyzett 1945-ös alkotást a 19/1996 (VI. 5.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklete a helyi védettségű Intézmények területén lévő képzőművészeti alkotások gyűjtőcím alatt sorolja fel. ^{[5] [6]}

---