A zalaszántói temető egész területe helyi védelem alatt áll ^[1], és ha végigsétálunk a régi sírok között, hamar meg is értjük ennek az okát. A közeli Rezi, és a nem olyan távoli Keszthely kőfaragóinak munkái nagy számban vannak jelen a temetőben. Különlegesek a régi, de még ma is jó állapotú homokkő sírok, illetve a szép számban megjelenő kőkeresztek szobrokkal, domborművekkel.
Egy ilyen szobrokkal díszített kőkereszt áll Takács József és neje Nagy Mária nyughelye fölött is. A temetői és fogadalmi keresztek esetében szokás volt, hogy a kőfaragó a korpusz tövében elhelyezett mellékalakokban az állíttató vagy az elhunyt névszentjét formázta meg. Ezúttal is a szépen megmunkált korpuszos kereszt tövében egy kis kőfülkét láthatunk. Most üresen áll, de bizonyos, hogy Szűz Mária szobra lehetett azon a helyen. A fülke mellett mindkét oldalon egy-egy posztamens került kialakításra, amelyeken a mellékalakok kaptak helyet. Ma már csak Szent József szobra látható, kezében liliommal, attribútumával.
A másik szobor feltehetően Szent Erzsébet volt, mivel a családi sírban nyugszik a házaspár kisleánya, Erzsébet is.
A síremlék alkotója a szignó alapján (KUTASI) a keszthelyi kőfaragó, Kutassy Imre. ^[2] (A szintén keszthelyi Kutasy Gusztáv szignója: KUTASY volt.)

---