Óriási élményben volt részem az év elején, januárban. Művészettörténészek társaságában, a Károlyi István Gyermekközpont vezetőségének kíséretében végigjárhattam a gyermekváros épületeit és megcsodálhattam a javarészt 1959-ben készített és elhelyezett alkotások szinte mindegyikét.

"1957. októberében minisztertanácsi döntés Károlyi László gróf egykori fóti kastélyát, 63 holdas parkjával és egyéb épületeivel együtt, a felállítandó gyermekváros céljára jelölte ki." ^[1]

A területen óvodaépületek, diákotthonok, lakóházak épültek, továbbá egészségház, iskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, központi konyha, mosoda, strand és sok minden más biztosította a többségében családjukból önhibájukon kívüli okokból kikerült gyermekek részére a teljes körű ellátást, gondozást. A Fóti Gyermekváros 1993-ban vette fel a Károlyi István Gyermekközpont nevet. ^[2]

A park közepén áll egy különleges épület. Különleges minden tekintetben; egyrészt építészeti stílusát tekintve nem illik az őt körülvevő óvodai foglalkoztató épületek közé, másrészt kívül-belül rendkívül gazdagon díszített képzőművészeti alkotásokkal.

Az épületbe belépve a szemben lévő falon négy gyönyörűséges murália. A csodaszép mesevonat G. Staindl Katalin keramikus alkotása. A füstöt eregető mozdony mögött eltolt téglalapokba elhelyezett figurák láthatóak: gyermekek, bohócok, mackók. A mozdony egyik kerekén a készítés évszáma, a másikon a művésznő szignója olvasható.

Az óvodai foglalkoztatók részére készített alkotások többsége 1959-ben készült. Ebben az épületben elhelyezett alkotások a 60-as évek első felében készültek és továbbra is fenntartom azon álláspontomat, miszerint ezek az alkotások egy-egy biennálét, kiállítást követően kerültek ide.

Az alkotás védett (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327094). ^[3]

---