„Játszott Vejnemöjnen ujja,
Harsogott a hárfa húrja,
Hegy-völgy zengett, szikla rengett,
Mind a szirtek mennydörögtek...”

...ugrik be nekem azonnal a több mint félszáz éve tanult szöveg és dallam, a finnek népi eposzának még csak említésére is. Ez most sem volt másképpen, amikor egy nem mindennapi hírre bukkantam a világhálón: 2020. november 12-én, csütörtökön, szokatlan kétszemélyes szoboravató ünnepség zajlott le a Tabán szélén; nem voltak hosszú beszédek, se népviseletes leánykák, se koszorúk. A pandémia miatt Markku Virri finn nagykövet és V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester egy nagyon rövid, személyes találkozón avatta fel a Kalevala-szobrot a Kalevala parkban.^[1]

A Budavári Önkormányzat 2018 októberében írta ki a Kalevala-pályázatot egy köztéri művészeti alkotás elkészítésére. A kiírás alapján „ez az alkotás az ősi finn eposznak, a Kalevalának és a magyar műfordításainak emléket állító köztéri jel, ezzel is lehetőséget adva, hogy felidézzük és megemlékezzünk a két nemzet rokonságáról/barátságáról, kulturális kapcsolatairól és a nagy műről.”^[2]

Az előzetes tervek szerint a nyertes alkotást a Duna-parton, a Clark Ádám tér–Lánchíd utca–Friedrich Born rakpart által határolt zöldterületen kívánták felállítani, ahol már ott áll Akseli Gallen-Kallela, finn festő emlékműve, akinek életében nagy hangsúlyt kapott a Kalevala világa, olyannyira, hogy a legismertebb magyar műfordításához, Vikár Béla kötetéhez is ő készített illusztrációkat.^[3] A pályázati kiírás szerint a Kalevala-emlékhely a Duna-parti Lánchíd utcai parkba került volna, Akseli Gallen-Kallela emléke mellé, csak időközben a közterület a Jeruzsálem park nevet kapta, ezért új helyet kerestek az emlékműnek. Így esett a választás a vár túloldalán a Bethlen-udvartól délre, az Attila út–Krisztina körút–Szarvas tér által határolt zöldterületre, amelyet Kalevala-parknak neveztek el, s ahova immár elhelyezhették a szobrot.^[3]

A beérkezett 15 pályaműből egy nyolcfős szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján Csobán András és Kéry Bálint Bence „Karélia (I.)” jeligéjű pályaműve nyerte el a 2000 eurós fődíjat.^[4][5]

A szoborkompozíció két fő részből áll: egy nagyméretű vörös gránittömbből és egy ráapplikált öntöttvas plasztikából, amelyen két oldalt a híres Kalevala-illusztrációk alkotója, Akseli Gallen-Kallela festményrészletei jelennek meg. Egyszerre ábrázol egy követ, a rajta levő öntvény pedig egy kos fejes hajó elejét, melynek másik vége nem más, mint egy felnagyított kantele (finn hárfa), melynek acélsodrony húrjai egyben a hajóforma kikötésére (inkább kipányvázására) szolgálnak. Feliratával és illusztrációival a mű ugyancsak a Kalevalára utal. A rajzok mellett a hajó „kantele-tatjának” bal oldalát a finn többségi evangélikus vallásra utaló Luther-rózsa, jobb oldalát az ország címere és egy kettős kereszt díszíti. A kőtömb tojásdad formája a világteremtő őstojásra (ősmagra), színezése pedig egyértelműen a finn táj arculatát meghatározó kőzetre utal. A főmotívumot képező öntöttvasat utólag patinázták, színben összehangolva a kőtömbbel.

A kompozíció alakjához igazodó, macskakővel kirakott terület közepén álló kőtömb baloldalán, finn nyelven a KALEVALALLE, jobboldalán pedig magyarul A KALEVALÁNAK felirat olvasható, elején az alkotók nevét sorolták fel (nehezen olvasható vésettel), hátul pedig a készíttetőét: ÁLLÍTTATTA: A BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT. A gránit tetején egy sugárzó napkereszt szürkéllik: az élet jelképe. Az alkotók szignóját nem találtam, ha egyáltalán el is helyezték, sikerült jól elrejteniük…

Az alkotás méretei: 280 x 160 x 180 cm.^[4] Feliratának tanúsága szerint elkészítésében a két tervező-alkotón felül közreműködött még Tóth Zoltán öntőmester, valamint a kőmunkákban Parlag István szobrászművész (Hungránit Bt.)

Az alkotás tervezett avatása 2020. február 28-án lett volna; Finnországban ugyanis ez a Kalevala napja. A gránittömb késedelmes leszállítása, majd a világjárvány okozta korlátozások miatt a parkosítás elhúzódása féléves csúszást eredményeztek. Úgy vélem, mindez nem nagy baj – egyedi jellege és különlegessége miatt e szoborkompozíciót a jövőben minden bizonnyal koszorúk fogják borítani minden február végén…

Az Attila út 19. számú házzal szemben felállított emlékjel körül igazi „finn hangulat” várja a környéken élőket és a látogatókat: a park tervezője nyírfákat és más, a szoborhoz illő növényeket álmodott a kis parkba. A viszonylag sűrűn ültetett növények az Attila út felől pár év múlva teljesen takarni fogják az alkotást, a füvön megkerülve a park felől és az elsuhanó villamosokról lesz jobban látható...

---