„Pereszteg a középkortól jobbágyközség, előbb a soproni várhoz tartozik, majd a Kanizsayaké, 1536-tól Nádasdy-birtok, 1677-től pedig a Széchenyi család tulajdonába kerül. Első írásos említését Perezteg néven, egy 1274-ben megírt oklevélben találhatjuk. A Szent Miklós tiszteletére emelt római katolikus templomot 1327-ben említi először oklevél.”^[1]

A falu fölé emelkedő dombon egy ligetes facsoportban látni a Kálváriát.
„Sokáig élő, Húsvéthoz kapcsolódó hagyomány, az Istenkeresés helyszíne volt. Története során többször felújították, előbb a Gottlieb család, majd a helyi születésű szobrászművész Ilosfai József.”^[2]
Talapzatán így olvasható: „Megújíttatta a Cotléb-család 1883. / Megújíttatta a Rózsafüzértársulat 1934.”
Ilosfai József a II. világháború alatt az oroszok okozta súlyos sérüléseket javította, restaurálta a megcsonkított szobrokat.^[3]
A talapzat tanúsága szerint: „Rest-Ilosfai Budapest 1948. +”

A Kálvária Jézus keresztrefeszítésének helye Jeruzsálem falain kívül. Ennek emlékére sok helyen építettek kálváriákat.
Központi alakja a megfeszített Krisztus. A feszület mellett: Szűz Mária és Szent János apostolt látjuk.
Szent Máté evangéliumában olvassuk:
„Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: »Asszony, nézd, a fiad!« Aztán a tanítványhoz fordult: »Nézd, az anyád!«”^[4]
Nyilvántartott műemlék.^[5]

---