Alsóháromszék jelentős székely községe Uzon, melynek iskoláját az 1860-as évek elején építették újjá és bővítették ki népiskolának Tatrangi Sándor (1797-1875) és neje Benke Julianna (1794-1875) nagylelkűségével, anyagi támogatásával. 1857-ben tettek egy adományt, melyől Tatrangi így fogalmazott: "Legyen tehát szülőföldemen (...) itt, Uzonban reformált egyházunk kebelében, az eddig is fennállott elemi iskolán kívül egy szépen virágzó népiskola, melynek emlőiről a népes közönségnek minden rangkülönbség nélküli fiúgyermekei ivadékról ivadékra, századokon keresztül szívhassák a romlatlan vallásosságnak, szeplőtlen erkölcsnek és forró honszeretetnek boldogító tápnedvét." 1862-ben a házaspár végrendeletileg az iskolaalapba egy beltelket és 27 hold földet ajándékozott. Erre a jelentős, bőkezű adományra Orbán Balázs, a Székelyföld leírásának szerzője is felfigyelt, több mint tíz évvel későbbi ottjártakor, és eképpen írt erről: "Mivel pedig mindennemü erkölcsi és szellemi sötétségtől undorral fordulok el, most is a sötét bünnek ellentétét, világosságot és erényt keresve, Uzon keletkező iskoláját keresem fel, melyre Tatrangi Sándor és neje Benke Juliána 12 ezer ezüst huszast adományoztak; de ez összeg nem levén elégséges az iskola kiállítására, 1856-ban ugyancsak Tatrangi Sándor és neje egy csinos bennvalót épületestől és 27 hold szántóföldet ajándékoztak ujból az iskola-alapnak. És e tett annál nagyszerübb, annál dicsőbb, mert Tatrangi szegényen kezdett az élethez, vagyonát önszorgalma által s nagy nélkülözések közt gyüjtötte, s midőn azt nemzetének hagyta, midőn nagymérvü áldozatai által a jövő nemzedék szellemi előhaladásának nyitá meg pályáját, akkor nevét a nemzet jóltevői, a nemzet gondos atyái közé igtatta s magát halhatatlanná tette".
140 évvel később a hálás utókor sem feledkezett meg Tatrangiék nagylelkű "alapítvány tételéről": 1990-ben az iskola felvette Tatrangi Sándor nevét, és 2001 őszén pedig az iskolaépület főtér felőli külső falán egy-egy bronzdomborművet helyeztek és lepleztek le a házaspár tiszteletére.
Mivel a Köztérkép szabályai szerint egy műlapon csak egy alkotás szerepelhet, ezért - szerkesztői kérésre a domborműpárost szétszedtem két külön műlapra. Itt az iskolaalapító Tatrangi Sándor, a férj domborművét ismertetem.

---