Civitas Fidelissima – Sopron.
Két középkori alapokra épült palotája is volt Sopronban a herceg Esterházy-családnak.
1921-ben ebben az épületben szállásolták el az antant hatalmak képviselőit, ahol aztán megállapították a trianoni békediktátum módosítását, a népszavazás eredményét, miszerint Sopron Magyarország része maradt.^[1]

A leghűségesebb város óvárosi részén, a Templom utcában álló Esterházy-paloták homlokzatát megkapóan szép alkotások díszítik.
A Templom utca 2. számú ház homlokzati díszei több műlap tárgya is lehet:
-az Esterházyak hercegi címere,
-a kapuzat féldomborműves hadi-jelvényei (törökökkel vívott harcok),
és amit most bemutatok az első emeleti ablakok közt a kapu fölött, félkörös, kagylódíszítésű fülkében elhelyezett
-kismartoni kegyszobor^[2].

A harangos Madonna redőzött, ruházatát itt is reneszánsz stílusú faragások díszítik, akárcsak a karjában tartott gyermek Jézusét. Mindketten koronás fővel ábrázoltak, mellükön kereszt.
A Mária tiszteletnek, Mária palástja alatti oltalomkeresésnek a török elleni harcok idején (is) különös szerep jutott:
„O Maria Nagy Úr Annya/ és Mennynek Kiralné Aszszonya/ Bajvivoknak biztatoja és ellenségünknek rontoja// Zaszlod alatt vitézkedönk/ ne hagyd hiveidet elvesznünk.”^[3]

---