Hosszan tanultam az eligazodást ezen a lakótelepen. Máshogy mondva... hogy is lehet? Igaz, hogy a házsorok kialakításának meg van a jól követhető – és szerintem jól élhető – logikája, de az utcai-udvari bejáratok megközelítése, a kint és bent kapcsolása, amit (házszámokat) a belső udvarok oldalán nem jelölnek. Egy (1) kapu kiírását láttam az egész lakótelepen, azt is kézzel jelölve.
Ami biztos, a lakótelep és ezen belül a jellegzetes és szép számú alkotások kapuk felett és tömbök között védettek, de védett az építés módja, a struktúra is.

Az itt látható dombormű kedves jelenetet ábrázol. Vonzó összeállítás: gyermekek – csupa lány és kutya. Három lány lejti táncát a középső részen. A varkocsba font, vagy lófarokba fogott frizurák szívet lágyítóak. Hasonlóan a lendülettől libbenő szoknyák. Balról a fa alatt egy ugyancsak varkocsos leányzó figyeli társait, de az is lehet, "kinéz "a képből. Átellenben a kutya (nem lehet más, csak "leány") mintha csak részt venne a lányok táncában.

Izgalmas volt az azonosítás annak idején, amikor az első példánnyal találkoztam. Halmágyi István azonban több, mint esélyes. A KMML cikkben feltüntetett utalás illik az alkotásra: "Táncoló kislányok és Kislány kutyával (mészkő, erkélydomborművek, 1957, ... Kerepesi úti lakótelep)". ^[2] Elismerem, nem erkélydombormű, de az "összesített" cím mégis egyértelmű.
És érdekes a dombormű "kontúrja", az idő tette hozzá az alkotáshoz. Egyes részeit szénfekete lerakódás fedi, egész különös, egyedi színezést adva a kis alkotásnak. A jobb sarokban a cím szerint hasonlóknál látszik a már meglévő két példány. Egy kéz faragta, ugyanakkor, mégis különbözők.

---