Már a negyedik évben járunk és én nem adom fel, hátha egyszer végére érek a Kerepesi úti lakótelep alkotásai feltöltésének. Korábban voltak kísérletek, de abba is maradtak. Nem csoda, nem is könnyű haladni. Előbb fel kellett mérni a terepet, megismerni a lakótelep sajátos felépítését. Többször jártam be közel az egész terepet, térképrajzolás, jelölés, mi van kinn és mi benn, mi hol van? És ne felejtsük, kutatni, keresni, hiszen ezeknek az alkotásoknak igen kevés írott háttere van.
Menet közben tudtam meg, maga a lakótelep védettséget élvez, idézem: "védett a beépítési mód, az épülettömegek, az eredeti homlokzatok és a társművész alkotások: a reliefek és a szobrok."^[1]

Ez az alkotás megint csak "benn" van, vagyis a kapu, ami fölött látható, a belső udvarra néz. Ez a környék a Bolgárkertész és a rá merőlege Bolgárkerék utca adja a témát: a szüret. Ez is, de a legtöbb kapudombormű a környéken – többször fordul elő a kapuk feletti mezőben.
A jelenet igazi szocreál kép – mint ahogy az egész lakótelepet ezzel a címmel illetik. Életkép. Szőlőtőkék kétoldalt, középen a prés. Két férfi működteti, de legalábbis tesz-vesz körülötte. Vagy másfelé figyelnek?
A jobb oldali férfi leplezetlenül a szőlőtőke mellett álló menyecske felé fordul a szélen. A fejkendős lányka – szoknyáját felcsippentve – kelleti magát kicsit.

Ez a hármas inkább összetartozik, de így a bal oldali menyecske pórul jár. Ő viszont nem hagyja magát, önérzetes és magabiztos. Kezét derekára teszi, fejkendős fejét a többiek felé fordítja. Minden ízében, így másik kezének mozdulatával is teljes természetességet mutat. Talán lehet, éppen próbálja a többiek figyelmét felhívni arra, mi is lenne a feladat?

---