Már harmadik éve araszolok a Kerepesi úti lakótelep alkotásaival. Voltak korábban is kísérletek, de sok minden mellett nem is könnyű a haladás. Lassanként felmértem a terepet, a lakótelep sajátos felépítését. Többször bejártam közel az egészet, térképet rajzoltam, jelöltem, mikor van kinn és mikor benn.
Menet közben megtudtam, a lakótelep védett, olvasva: "védett a beépítési mód, az épülettömegek, az eredeti homlokzatok és a társművész alkotások: a reliefek és a szobrok."

Ez az alkotás éppen "kinn" van, vagyis a kapu, ami fölött látható, az utca felé néz. A téma, a szüret többször fordul elő a kapudomborművek között.
Kedves jelenet, ha meggondolom igazi szocreál (mint ahogy az egész lakótelepet ezzel a címmel illetik).
Életkép. Szőlőtőkék kétoldalt, középen a prés. Két férfi működteti, de legalábbis sürög-forog körülötte. Vagy másfelé?
A jobb oldali férfi bizony leplezetlenül a szélen, a szőlőtőke mellett álló menyecske felé fordul. A fejkendős lányka – szoknyáját felcsippentve kissé kelleti magát.

Ez a hármas azonban némileg kizárja a bal oldali menyecskét. De ő nem hagyja magát, önérzetes, magabiztos. Kezét derekára teszi, fejkendős fejét a többiek felé fordítja. Másik kezének mozdulata teljes természetességet mutat. Vagy éppen próbálja társai figyelmét felhívni arra, mi is a feladat, mi lesz a munka tárgyával?

Azért ez csúcs! A legkorábbi fotók 2010-ben készültek. Az ugye ritka, hogy rendbe hozzanak egy alkotást, öröm, ha nem potyog, nem romlik. De itt ugyanolyan kormos a szereplők arca, szoknyák ránca, a háttér, mint közel 10 évvel ezelőtt!

---