Kis szünet és folytatom a három éves, folyamatos próbálkozást, hátha egyszer végére érek a Kerepesi úti lakótelep alkotásainak feltöltésével. Azt megelőzően kísérletek voltak, de nem is könnyű haladni. Elején felmértem a terepet, a lakótelep sajátos felépítését. Többször jártam be közel az egész terepet, térképet rajzoltam, jelöltem, mi van kinn és mi benn.
Menet közben megtudtam, a lakótelep védettséget élvez, idézem: "védett a beépítési mód, az épülettömegek, az eredeti homlokzatok és a társművész alkotások: a reliefek és a szobrok."^[1]

Ez az alkotás éppen "benn" van, vagyis a kapu, ami fölött látható, a belső udvar felé néz. A téma, a szüret – mint a legtöbb kapudombormű a környéken – többször fordul elő az alkotások között.
A jelenet kedves, igazi szocreál kép (mint ahogy az egész lakótelepet ezzel a címmel illetik).
Életkép. Szőlőtőkék kétoldalt, középen a prés. Két férfi működteti, de legalábbis tesz-vesz körülötte. Vagy másfelé figyelnek?
A jobb oldali férfi bizony leplezetlenül a szőlőtőke mellett álló menyecske felé fordul a szélen. A fejkendős lány – szoknyáját felcsippentve – kelleti magát kicsit.

Egy hármast alkotnak de így némileg kizárják a bal oldali menyecskét. Ő azonban nem hagyja magát, önérzetes és magabiztos. Kezét derekára teszi, fejkendős fejét a többiek felé fordítja. Másik kezének mozdulata is teljes természetességet mutat. Vagy éppen próbálja társai figyelmét felhívni arra, mi is lenne a feladat?

---