Közel két éve lesz, hogy Ádyval egy nagy pécsi "vadászaton" vettünk részt. Akkor mind a Kertvárosban, mind a Belvárosban több tűzzománc alkotást is "köztérképeztünk", melyek Lantos Ferenc keze munkáját dicsérik. Ő kezdett el tanítványaival - megalapítva velük a Pécsi Műhelyt - kísérletezni a 60-as évek végétől nyaranta a Bonyhádi Zománcgyárban a zománc épületdíszítő lehetőségeivel kapcsolatban. A gyárban éjszakánként dolgoztak, hogy a nappali műszakot ne zavarják. Szórópisztollyal vitték fel a rétegeket a lemezre, minden réteg felvitele között kiégették a 840 fokos kemencében. ^[1]

"A zománc tartós, időjárásálló tulajdonságai lehetővé tették, hogy szabadtéren, illetve köztereken, épületek díszítményeként megjelenő alkotásaik formarendjét egy Victor Vasarely által manifesztált egyszerű elemekből szerkesztett, a széles közönség által is érthető demokratikus vizuális univerzum eszközévé tegyék. A zománcképek egyidejűleg követik a hagyományos táblakép képzőművészeti műfaját és ugyanakkor nagy felületeket díszítő iparművészeti alkotások, melyek építészeti alkalmazásukkal illeszthetők Vasarely művészeti elveihez. Vasarely ideája a színes, geometrikus, variálható modulokból álló műalkotások építészeti, urbanisztikai léptékű megvalósítása lett volna a Színes város elgondolása szerint. Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely alkotói az 1970-es években egyedülálló módon járultak hozzá zománcműveikkel a Színes város ideájának gyakorlati megvalósulásához."^[2]

Az egykoron fiúnevelő intézetként, napjainkban az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik telephelyeként funkcionáló épületbe 1972-ben négy tűzzománc alkotás került elhelyezésre, három a lépcsőházba, egy pedig a társalgóba. A lépcsőházban jelenleg a háromból csak egy alkotás látható.

"Pinczehelyi Sándor 10 m2-es fala nyugodt, kiegyensúlyozott kompozíció. A legegyszerűbb geometrikus elemekből álló letisztult formavilág teszi nagylélegzetűvé. A két egymásba kapcsolt nagy forma összeállításához egyszínű (zöld, piros, fehér), ill. a négyzet átlója mentén megosztott lapok kellettek. Pinczehelyi amúgy is vonzódik a nagy, egynemű felületekhez, s a zománcfesték technikája (szórópisztoly) ezek megvalósítására a legalkalmasabb. Harmóniát és derűt sugárzó munkáján a látszólag egyszerű szimmetria finom logikai játék eredménye."^[3]

Az alkotás védett (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326894). ^[4]

PS: A lépcsőházban lévő alkotások közül kettőt leszereltek a helyéről. A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárban lévő időszaki kiállításra kerültek elszállításra, mely a múzeum honlapja szerint 2020.11.04. - 2021.03.28. között tekinthető meg. A kiállításon a Bonyhádi Zománcgyárban 1967-1972 között nyaranta dolgozó művészek alkotásai láthatóak.

Frissítés (2021.08.27.): A tűzzománc kompozíciót lebontották és átkerült a Modern Magyar Képtár állandó kiállítására:
https://artportal.hu/magazin/a-zomancmuveszet-visszahoditja-pecset/

A kiállításon az eredeti függőleges elhelyezéshez képest elfektetve került falra a fektetett nyolcast ("egymás farkába harapó kígyókat") stilizáló alakzat.

---