Gyertyaszentelő Boldogasszony (Urunk bemutatása) napjával (február 2.) véget ér a karácsonyi ünnepkör időszaka, Simeon jövendölésével egyszerre a Passió kezdete is.
„Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.”^[1]

A szobor a szilsárkányi Urunk mennybemenetele titulusú római katolikus templom kertjében áll.
Műemlék.^{[2] [3]}

Szűz Mária koronázott fővel, karján a gyermek Jézussal kettős, magas talapzaton áll.
Arcukon boldogság. Jézus kezében királyi jelvényt tart. Maga a gömbforma is szimbólum, a teljességet jelképezi. Jézus kezében pedig a bűn leküzdésére, megváltói küldetésére utal.
A talapzat felirata már nem olvasható.
Sopron és környéke műemlékei című könyvben az állíttatás időpontjaként 1740 áll.

„Üdvöz légy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!
Élet, édesség, reménycsillag, áldunk.
Most kérve kérlel Évának száműzött népe.
Hozzád sóhajtozunk, sírva és zokogva siralmaink völgye mélyén.

Hallgass meg hát, égi közbenjárónk!
Kegyes Anyánk, két szemed áldott sugarát fordítsd ránk végre!
És Jézust mutasd nekünk, méhed szent gyümölcsét, hogy őt e számkivetés múltán lássuk!
Ó áldott, ó drága, ó édes, szép Szűz Mária!”^[4]

---