Zalaegerszeg belvárosában számos szobor, térplasztika kapott helyet. Érdemes azonban a XVIII.-XIX. századi épületek homlokzati díszeit is számba venni. "A mozival szemben Zalaegerszeg két történelmi épülete áll: a „kvártélyház" és a Zala Megyei Levéltár. Ez utóbbit a főispáni hivatal számára építették, 1891-ben. A századforduló idején a szomszédos kvártélyház funkciója miatt „kismegyeházának" is titulálták. Stílusa eklektikus, reneszánsz díszítőelemeket is felfedezhetnek rajta. A bejárat fölött, a homlokzaton a vármegye régi címere látható." ^[1]
2019-ben a városrehabilitációs program keretében a zalaegerszegi belváros épületei átfogó rekonstrukción és felújításon estek át. Nem maradt ki a sorból a kvártélyház és a levéltár épülete sem. A homlokzati díszeket is helyreállították, így a bejárat felett látható szoborcsoport is megújult, a műemlékvédelmi hivatal hozzájárulásával. ^[2]
A márciusban kezdődött felújítás néhány hónap alatt lezajlott, júliusban a város már a felújított, megszépült épület fotóit tette közzé. ^[3]
A "szoborcsoport" tulajdonképpen Zala vármegye címere, melyet két női alak tart, némelyek véleménye szerint angyalok.
A vármegyék a királytól kaptak adománylevélben címert, miután Ferdinánd 1550. évi törvénye előírta, hogy „minden vármegyének legyen pecsétje". Zala vármegye címeradomány levelének nyoma veszett, a megyecímer ezért önkényes változtatásokon is átesett, így használták - módosításokkal - 1945-ig. Az 1550-es megyecímer: "karéjos, pólyált pajzsban pólya feletti gyűrűből három fa nyúlik a magasba. A pólya és a pajzstalp között ZALA betűk, ami kétségtelenül azt jelzi, hogy a pólya megyénk legjelentősebb folyóját kívánja ábrázolni. Alig ötven év múlva a címerkép — nem tudjuk miért — egyszerűsödik: a gyűrűből kiemelkedő fák átalakulnak nyílt koronává. A XIX. század közepén is ezt a címert használták, de — ismét nem tudni miért — a Zala folyót jelző pólyára egy címertanilag balra mutató fekete nyíl került." ^[4]
Az Zala Megyei Levéltár épülete műemléki védelem alatt áll. ^[5]

---