A dél-nyírségi város görögkatolikus vallású lakóit a Károlyi grófok telepítették be Máramaros vármegyéből a 18. század elején.^[1] Késő klasszicista templomuk 1866-tól épült a nagykárolyi Nonn János kőműves mester vezetésével 1875-ig.^[2] 2020-ban a régi, rossz állapotba került főkapuja helyébe új került, amelyet a hívő görög katolikus helyi asztalosmester Bálega László készített és fafaragásos díszítését is ő, valamint a felesége alkotta.^[3]
A kapun megjelennek a görögkatolikus vallásra jellemző motívumok, úgy mint az ókeresztény Krisztus-kereszt, a szőlő, a bor, a kenyér, a pásztorbot, a béke és a szentlélek jeleként a galamb, a bőség jeleként pedig a halak alakja is.

---