Születésének 115-ik évfordulója alkalmából avatták fel József Attila költő ezidáig egyetlen kültéri gyerekszobrát, a róla elnevezett csíkszeredai Általános Iskola bejárat előtti főlépcsőjén. A magyar tannyelvű oktatási intézmény alapításának 30-ik évfordulója is okot adott a diákok, a lépcsőn közlekedők közelségében elhelyezett szobor avatójára. Az emelt fővel maga elé néző, gondolkodó gyerek laza testtartással ül, bal kezében egy kis könyvet (a tudomány, az irodalom szimbóluma), jobbjában pedig egy forgó játékszert (a gondtalan játékosság jelképe) tart leengedve, fesztelenül. Ez a játékszer az amit az életrajzában említett diákkorából: "Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek". Szegény sorban, nélkülözésekkel felnövő gyerek volt József Attila. Az alkotói koncepció a szobornál mégis az volt, hogy a névadó személyiséget diákközeli állapotában mutassa be, gyerekként ismertetni meg, olyan helyzetben amikor ő is egy volt a sok, iskolába járó diák közül. Egy szegényes, a gondokat korán megismerő félárva diák volt. A szobron egy kabátba öltözött, kissé magába roskadt, gondolkodó gyereket látunk, aki felülkerekedve a fizikai szűkölködés lesújtó helyzetén, bizonyítási vágyával, képességeinek megragadásával helytálló diákként akar érvényesülni.
A székelyudvarhelyi szobrász, Berze Imre által mintázott szobrot Sánta Csaba szovátai műhelyében öntötték fémbe.

---