Erzsébet királyné "Wittelsbach Erzsébet, teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, becenevén Sisi (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Korának legszebbnek tartott uralkodófelesége." ^[1]

A királyné halála után országszerte megindult az Erzsébet-kultusz. Adakozással gyűjtik a pénzt az emlékszobor állításra. Békés-Gyula sem akart lemaradni, 4000 koronából és egyéb adományokból a megye akkori székhelyén, Gyulán szobrot állítanak Erzsébetnek. A pályázatot a fiatal gyulai szobrász Felek Gyula nyerte.

"A Ferenc József által október 12-én szentesített 1898. XXX. tc.-ben örökítette meg az országgyűlés Erzsébet királyné emlékét, kimondva, hogy az " önként megindult adakozás útján bejövő összegek felhasználásával " a fővárosban szobrot állítanak, egyben a megvalósítására megalakuló szoborbizottságot kötelezte évenkénti jelentéstételre az országgyűlésnek. " ^[2]

Egykor a Göndöcs kertben (Népkert), a Vigadó (Pavilon) előtt avatták fel az alkotást. A műkőből készült magas, lépcsőzetes talapzaton állt a mellszobor, elöl bronzból öntött hosszúkás, masnis virágdísz, felette díszes virág faragás látható és a név olvasható. Az impozáns fehér márvány, kétszeres életnagyságú mellszobron az ifjú királynét teljes pompájában ábrázolta a szobrász. A korabeli képek alapján készült alkotáson Erzsébet befont kontyos haján koronát és rövid fátylat visel, nyakában széles nyakékkel. Váll alatt érő fodros ruha, elöl fűzött gyöngysorok, balján egy éremmel díszítve. Deréktájon mindkét oldalon rózsacsokor látható.
Azt nem tudtam kideríteni meddig állt itt a szobor, de 1932-ben még ott volt, ez látható a régi fotókon. Talán 1932 év vége felé helyezték át a Gróza parkba (Erzsébet park), jelenleg Szent Miklós Park, majd a háború után lebontották és a múzeum kertjében állt egy darabig, majd Szanazugban is hánykolódott éveken át. Végül a városi szeszfőzdében találtak rá a talapzat néhány darabjával együtt. A hatvanas évek elején kezdtek újra foglalkozni az alkotással, dr. Czeglédi Imre muzeológus kezdeményezésére restaurálták először a sérült alkotást, Morgós András restaurátor végezte, ^[3] kezdeményezték újraavatását. Erre azonban még húsz évet várni kellett. A bronz virágdísz eltűnt, és nem került elő, nem is pótolták.

Végül a szobrot 1988. nyarán újraavatták a Csigakertben az egykori kastélykert árnyas fái alatt.


Az eredeti avatás részlet:
"ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA BÉKÉS-GYULÁN.
A néhai királyné emlékét több szobor hirdeti az ország minden részében, a magyar nemzet benső kegyelete jeléül. E szobrok száma most ismét szaporodott. Békés megye székhelyén, Békés-Gyulán július 24-ike óta a Göndöcs parkban ott fehérlik Erzsébet királyné mellszobra, tiszta karrarai márványból faragva. Fábry Sándor a megye alispánja kezdeményezte a szobor felállítását. Felek Gyula fiatal szobrászt, a megye szülöttjét bízták meg a szobor elkészítésével, a ki sikerrel teljesítette feladatát. Felek Gyula Békés megye ösztöndíjával végezte el tanulmányait s az Erzsébet-szobor gipszmodelljét mesterének, Fadrusz Jánosnak budapesti műtermében készítette el, a ki Kallós Ede szobrászművésszel együtt már a modell másságát és ez magyarázza a rajongó szeretetet az elhunyt királyné iránt. Ezért siet minden város legszebb ékességének szerezni meg a szép királyné szobrát, mintha szobrával együtt elröppent lelkének egy darabját is magához láncolná, magának foglalná le mindörökre!.."
"A szobor-avatást Békés megye közgyűlése nyitotta meg. A várost lobogók díszítették és a gyűlésre a megye távoli vidékéről is összegyűltek. Lukács György főispán mondott itt mély hatású beszédet..."
"Karaszy Ödön elszavalta Székely Sándor «Erzsébet» című versét. Az ünnepet a dalárok kara zárta be.” ^[4]

---