Herczeg Klára szobrászművész 1981-ben készítette el Reviczky Imre emléktábláját a Budapest, Mandula utca 25. helyszínre, olvashatjuk életrajában felsorolt köztéri alkotásai között. ^[1]

Az emléktáblát 1981. november 5-én avatták fel, Reviczky Imre születésének 85. évfordulója alkalmából utolsó lakhelye házfalán, ahol „a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a fővárosi tanács" helyezte el az emléktáblát. ^[2]

A Mandula utcai ház néhány méterrel beljebb áll az utcai kerítéstől. A falán magasan levő emléktáblát az utcáról látni lehet. A márványtáblán egy bronz portré látható, s alatta a következő bevésett szöveg olvasható:
„Reviczky Imre / ezredes / 1896-1957 / emlékére / aki a II. világháborúban / üldözöttek ezreit / mentette meg a / pusztulástól.”

Ez a felirat magárért beszél. Reviczky Imre embermentő tevékenységéről életrajzában, s számos újságcikkben olvashatunk. ^[3]

A bronz domborművön, Reviczky Imre jobb válla felett olvasható Herczeg Klára szignója.

Az Új Élet 1982. november 15-i számából származik ez az idézet, melyből megismerhetjük, hogy hogyan írt a cikkíró Herczeg Klára szobrászról: „Lapunk utoljára akkor adott hírt róla, amikor a Reviczky-emléktáblát avatták, Herczeg Klára alkotását. Meg se kell kérdeznünk, hogy valóban szerette-e ezt az embert, akit személyesen nem ismert, de akinek erkölcsi ereje, hite volt ahhoz, hogy a poklok poklában ne álljon az ördögök kényelmesebb sorába, hanem élete kockáztatásával mentsen a forrongó katlanból embereket. Megrendülten állta körül a tömeg a művet, amelyről egy barázdáktól szántott férfifej mindent megértő bölcsességgel tekintett rájuk.” ^[4]

Herczeg Klára szobrászművész, aki elkészítette Reviczky Imre emléktábláját, maga is „a holocauszt túlélője, aki a budapesti gettóban érhette meg a szabadságot.” ^[5]

---