Somos Miklós festőművész márványmozaikját jópár hónappal ezelőtt a Művészet folyóirat digitális lapozgatása során pillantottam meg. Bíztam benne, hogy még létező alkotásról van szó. Kis kerülőúton keresztül, egy budapesti kutatóintézet munkatársa segített nekem a mozaik felkutatásában. Örömteli hírekkel szolgált a meglétét illetően. Sikerült is kapcsolatba lépnem a kecskeméti intézet igazgatójával, aki rendkívül segítőkészen mutatta meg nekem a több, mint 50 éves alkotást.

"A Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt. (Kecskemét) hazánk legnagyobb zöldségnemesítő és fajtafenntartó intézménye. Jogelődje az 1943-ban létesült Kecskeméti Állami Kertészeti Telep, amely paradicsom, paprika, uborka nemesítésére jött létre. 1955–1970 között tájkutató intézeti feladatokat látott el, Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet elnevezéssel. 1970-től Zöldségtermesztési Kutatóintézet elnevezéssel, 1984 óta mint Zöldségtermesztési Kutatóintézet és Fejlesztő Vállalat működött."^[1]

Az intézet előadótermének - 44-es főút felé eső - végfalára 1970-ben készítette Somos Miklós a 4*12 méter nagyságú márványmozaikot. Mit is ábrázol a mű? Sejthető volt, hogy az ábrázolt téma összhangban kell, hogy legyen az intézet tevékenységével, de a kérdés megválaszolása számomra is nehezen ment volna, ha nem olvasom el a fentebb említett folyóiratban az archív kép alatt található leírást:

"Somos Miklós nagy élvezettel és odaadással vetette bele magát a szordinós színskála árnyalataiba: a harsányi, malkotamovói szürke, a plaviszter, a siklósi zöld és sárga, a koelga és koreai fehérek világába, melyben csak kevés helyen csillan meg a vetroso kristályos kékje és mélytüzű pirosa. A kompozíció főmotívumait a biológia szférájából vette, pontosabban a paradicsom-nemesítéssel kapcsolatos (az Intézet főleg ezzel foglalkozik), különböző stádiumokból való metszetekből, melyeknek formai megjelenése a festőben (és a nézőben is) egyfajta költői asszociációs láncot indított el."^[2]

Külön öröm volt számomra, hogy az archív képen látható háromszög asztalok többsége a mai napig megtalálható a tanácsteremben, melyet eredeti funkciójában már nem használnak. Megpróbáltam készíteni egy fotót az archív képpel megegyező szögben is. Ami viszont sajnálatos, hogy a mozaik már több helyen sérült és a folyamatosan beázó tető miatt is az egyik felén nagyon romlik az állapota.

Köszönöm szépen Örsi Borbála közreműködését és az idegenvezetést Laczkó Róbertnek, a ZKI Zrt. vezérigazgatójának!

---