Ebben az épületben, ami 1975 óta az Elektrotechnikai Múzeum "lakhelye", egykor áramszolgáltató telep működött, története a témája a 2007-ben íródott tanulmánynak. Így indít: "Több mint egy évszázada, hogy fővárosunkban megindult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás az egyenáramú, valamint váltakozó áramú rendszerek egymás melletti alkalmazásával. Ebben fontos szerepet töltött be a Kazinczy utcai telep, az 1893-ban épült, forgógépekkel dolgozó egyenáramú átalakítóval..." Az akkor létesült telepet 1934-ben átépítették, új transzformátorállomás létesült. Az utcafront felőli korábbi épületet elbontották, helyére újat építettek – kevés art deco stílusú díszítő elemmel, tervezői Gerstenberger Ágost és Arvé Károly. A kapubejárat fölött egy méretes, kőből készült székesfővárosi címert helyeztek el.^[1]
Az ábrázolás minden elvárásnak megfelel, de érzésem szerint karakteres, a lehetőségeken belül egyedi. Sajnálkozom, mert a Honvéd utcában lévő, kb. azonos időben épült, azonos profilhoz tartozó üzem, ill. lakóház kapuja felett hasonló, bár stílusában határozottan eltérő címer van, aminek alkotója ismert, Ohmann Béla. Ennek a címernek létrehozóját sajnos, nem találtam meg.
A valós címerpajzsról: "a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék." A pajzson a Szent Koronát láthatjuk.
A címerpajzsot két jellegzetes figura tartja meg: jobbról egy (arany/sárga) színű oroszlán, balról egy ugyanilyen színű griffmadár.

---