Náprádfa neve a XV. századi oklevelekben már megjelenik, de nem volt nagy jelentőségű falu. A XIX. században Széchenyi István birtoka volt. A mezőgazdaságból élő település kissé fellendült, miután 1890-ben felavatták a vasútvonalat. 1970-től Gutorfölde településrésze. ^[1]
A települések hitélete Sághy János idejétől elmélyült: kereszteket, szobrokat, más fogadalmi emlékeket állíttattak. "Náprádfán egy Szent Flórián szobor (Jókai u. 60.) állításával igyekeztek megvédeni a falut a tűzesetektől. A rajta látható évszám szerint 1856-ban állíttatták." ^[2]
A helyi idős nénik elmondták, hogy ebben az időben tűzvész pusztított a településen, és a falu utcája, ahol a szobrot felállították megmenekült. Arról is beszámoltak, hogy tudtukkal a szobor állítását az akkori pákai plébános, Legáth Gábor kezdeményezte. ^[3] Náprádfa ekkoriban Páka filíája volt.
A Szent Flórián szobor magas oszlop tetején áll. Az oszlop alsó részén látható az állítás dátuma. A szobor fehérre van festve, jó állapotú. A szentet attribútumaival ábrázolja.

---